A Szegedi Kortárs Balett, a Szegedi Nemzeti Színház és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója:
A mennyei város / A katona története
A mennyei város
Zene: Lendvay Kamilló
Díszlet, jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
Fénytervező: Stadler Ferenc
Film: Kopeczny Katalin
Táncolják: Czár Gergely, Csetényi Vencel, Fehér Laura, Finta Gábor, Hajszán Kitti, Haller János, Horváth Miklós Gergő, Palman Kitti, Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Tóth Andrea, Zsadon Flóra
János szerepében: Altorjay Tamás
Cselló szóló: Kőrösi Györgyi
A Mennyei város a közösség, az emberiség sérülékenységét tárja föl. A XXI. század szorongásainak leképezése, a makrokozmosz horizontján vizsgálva a problémákat. Mert századunk legnagyobb félelme épp a kívülről jövő támadások, kísértések, betegségek, rombolások elleni védekezés képességének meggyengülése: ahogyan sérül az ózonpajzs, úgy veszíti el az emberi-biológiai és lelki- immunrendszer a védekezési képességét. Félünk, hogy a burok, amelyben éltünk, már nem véd meg semmitől. Félünk, hogy a tudatunk sem elég erős: neurotikusak leszünk, autoimmun betegségektől szenvedünk, mert képtelenek vagyunk védekezni a világ támadásai ellen. Földünk,az emberiség, és az egyes ember ugyanattól szenved. Hívjuk ózonlyuknak, meteoritnak, vírusnak, ördögnek vagy őrületnek. Sérülékeny lett a világ. És csak önmaga válthatja meg magát, ha még nem késő.
Két huszadik századi mű, bűnbeesésről és elkárhozásról, látomásról és realitásról. János jelenései és egy francia-orosz rémtörténet: az emberi psziché ősi félelmei elevenednek meg, az emberi kifejezésmódok mindegyikét (tánc, zene, próza, ének) felhasználva. Különleges zenés látomások olyan témákról, melyek végigkísérik emberi létezésünket. Több évezrede szorongunk miattuk, de még nem találták fel a pirulát, melytől elmúlnának rémálmaink.
A katona története
Zene: Igor Sztravinszkij
Szöveg: Charles Ferdinand Ramuz
Fordítás: Almási-Tóth András
Díszlet, jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
Fénytervező: Stadler Ferenc
Társ-rendező: Almási-Tóth András
Mesélő: Horváth Illés
Katona: Megyeri Zoltán
Ördög: Székhelyi József
Katona: Czár Gergely
Ördög: Finta Gábor
Királylány: Szarvas Krisztina
Ördög öregember képében: Csetényi Vencel
Ördög öregasszony képében: Haller János
Továbbá: Fehér Laura, Hajszán Kitti, Horváth Miklós Gergő, Palman Kitti, Tarnavölgyi Zoltán, Tóth Andrea, Zsadon Flóra
Az ember életében eljön a pillanat, amikor döntenie kell: hű marad-e önmagához, vagy eladja lelkét. Kinek is? Az Ördögnek? De vajon észreveszi-e a pillanatot, amikor mindez megtörténik? Hát, sajnos, általában nem igazán. Csak amikor már elveszítette régi énjét. Ekkor újabb kérdés merül fel: van-e visszaút? Lehet-e újra, aki egykor volt? És hogyan? Elveszíteni igen könnyű magunkat, szinte egy másodperc kérdése. De visszanyerni? Talán a szerelem? Talán… A lelkét elcserélő ember örök téma minden nép kultúrájában. Az ördöggel harcoló kisember rendre feltűnik a különböző korok színpadain. És minden korban ott van, jelen van a kísértés. Nimwégai Márika a középkor ártatlan kisleánya elindul az úton, és bizony, megkísérti a Sátán: a szűzlányból parázna nőszemély lesz. A népkönyvek bulvárhőséből lett filozófus Faust eladja a lelkét a Sátánnak, a földi örömökért cserébe. Na és a vásári bábjátékok Vitéz Lászlója is napjában egyszer elpáholja az Ördögöt. Szűzlányok, filozófusok és népmesei hősök kacérkodnak- harcolnak az Ördöggel évszázadok óta. Az Ördög nem alszik ma sem…. „Olvasásra, színjátékra és táncra” – írta Igor Sztravinszkij (1882−1971) A katona története (1918)című darabjának partitúrájára. Az első világháború rémséges kora szülte ezt a kis rémmesét a lelkét eltékozló Katonáról. A cselekmény komplex módon jelenik meg a színpadon: miközben a narrátor végigvezet a főszereplő lelki útján, a zenekar, a táncosok és a prózai színészek egymást váltva, vagy épp egymásra játszva mutatják be az elkárhozás stációit. Mert az Ördög mindig más módon kísért… Zenés színház, táncjáték, mese, izgalmas thriller, szórakoztató bohóság: mindez együtt jellemzi Sztravinszkij különleges színházi művét.
Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Szegedi Nemzeti Színház énekkara
Vezényel: Gyüdi Sándor
Rendező- koreográfus: Juronics Tamás
