„Balta a fejbe” – április 17-től ez a darab várja majd a Kisszínházban a nagyérdeműt. Mit rejt az érdekes cím, mit vár színész és rendező, miért érdekes ez a darab – erről és még sok minden másról esett szó a Somogyi-könyvár és a Szegedi Nemzeti Színház közös közönségtalálkozóján, melyen a darab két főszereplőjét, Barnák Lászlót és Schlanger Andrást, illetve Tasnádi Csaba rendezőt, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatóját is kérdezhették az érdeklődők.
A „Balta a fejbe” beharangozójában posztmodern művet ígér, a Shakespeare-féle nyelvi világ és mai szleng egymásra vetülését. A főszereplő, Richárd (Barnák László) felbérel két bérgyilkost, hogy öljék meg a felmenőit, hogy ezáltal hozzájuthasson a családi örökséghez – a sajátos történethez egy újságcikk adta az ötletet Lőrinczy Attilának, a darab írójának (a darab teljes szövege elérhető a MEK honlapján!). Tragikomédia, szocio-komédia az újgazdagok világában, egy külvárosban; véres történet sok humorral és páratlan nyelvezettel.
Hogyan kerül a balta a fejbe?
Lőrinczy Attila a budapesti Nagykörúton sétálva egy ékszerbolt kirakatában meglátott egy balta alakú fülbevalót. A történethez innen szerezte a címet a szerző, elgondolkozva, hogy hogyan kerül a balta a fülbe… – Kaposváron „Balta a fülbe” címen ment az előadás, ezzel is kifejezve azt a fajta kemény világot, amiről szól a történet.
A „Balta a fejbe” díjnyertes volt a Budapesti Önkormányzat drámapályázatán. Máté Gábor rendezésében mutatta be a darabot a Katona József Színház Kamrája 1998-ban, majd Balta a fülbe címmel 1999-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház tűzte műsorára (rendező: Réthly Attila), ez az előadás megnyerte a legjobb stúdiószínházi előadás díját.
Elbaltázott életek
Barnák László elmondta, egyáltalán nem új keletű a kapcsolata a darabbal, hiszen látta mind a két korábbi előadást Kaposváron, illetve a Katona József Színház Kamrájában is. Szerepéről úgy nyilatkozott: Richárd azt érzi, hogy anyagi értelemben mindent megkapott a családjától, csak figyelmet és szeretetet nem, mert az újgazdag család azzal foglalkozott, hogy felépítse a „birodalmát”, és nem maradt idő a gyerekkel való foglalkozásra. Ezáltal Richárd sokkal fogékonyabb lesz a bosszúra, a sértegetésre, a gúnyolódásra, vagy arra, hogy hisztériázva fejezze ki, hogy a világ a rossz; és nem veszi észre, hogy ő maga tehetne valamit az egész helyzet megoldása érdekében, de mégsem teszi meg, hanem ujjal mutogat mindig valaki másra.
„Megint csúnyán fogunk beszélni…”
A darab Apikáját alakító Schlanger András hozzátette: a mű szereplőinek mindene megvan, de nincsenek emberi értékeik: sem kultúrájuk, sem nyelvük, sem erkölcsük. A színész azt is elmondta: a jó színház mindig véleményt alkot arról a világról, amelyikben létrejön. A darab nem „klasszikus” színházi élményt ígér. „Megint csúnyán fogunk beszélni, meg kicsit véres is lesz. De egy darab témája, társadalmi közege, azok az érzelmek, amiket ábrázol nem minősítik önmagában a darabot – ami érdekes: a színész játéka és maga a történet, amit elmesélünk, amely az életet ábrázolja, tehát vannak benne csúnya dolgok is – ez a tragikomédia” – reagált egy nézői kérdésre a színész.
Minden darabot úgy kezdenek próbálni, hogy azzal örömet szerezzenek a nézőnek. Nem azért mutatják fel a társadalom önnön képét, hogy elborzasszák a nézőket, hanem hogy a – katarzisnak megfelelően – a sok tragédiát közösen átélve, azon nevetve, feloldottabban, vidámabban, jobb kedvűen menjen haza a közönség, elgondolkodva, hogy milyen a világ – így összegzett Schlanger András.
Elvarázsolt kastély és görbe tükör
„Ha mindegy vágyunk teljesül, akkor valóban egy tragikomédiát fog látni a közönség, olyan darabot, amely beteljesíti a színház klasszikus funkcióját, hogy görbe tükröt tart az embereknek, a társadalomnak. És mint az elvarázsolt kastély termei, olyan ez a darab is: mikor az ember belenéz a tükörbe, vissza is hőköl, de föl is nevet” – mondta Tasnádi Csaba rendező, aki azt is hozzátette: Lőrinczy Attila szövege ezért is igazi remekmű.
Humor és fekete humor, pénz, agresszió, szeretetlenség, reflektálás a társadalmi problémákra – mint például a fiatalkori öngyilkosságra, depresszióra való hajlamra – ezt kínálja a darab, melyhez – éppen a megszólaltatott témák miatt – feltüntetik a “16 éven aluliak számára nem ajánlott” jelzést.
Schlanger András elmondta, a klasszikus és a – „Balta a fejbé”-hez hasonló – elgondolkodtató darabok közötti vitában mindkét oldalnak igaza lehet, hiszen ez ízlés kérdése. Egy olyan városban azonban, ahol egy színház van, ennek az egynek mindent nyújtani kell: a hagyományos darabok mellett az elgondolkoztató, más nyelvi regiszterben megszólaló műveknek is érdemes helyet kapniuk.
szegedma.hu
2009.04.09.
Arany Mihály