Faust elkárhozása – májusban

Szeged – Két héttel később tartják meg a Faust elkárhozása bemutatóját, így április 24-e helyett május 8-án láthatja a premierbérlet közönsége a Berlioz-operát a nagyszínházban. Juronics Tamás rendezésében, Gyüdi Sándor vezényletével, Kentaur díszletében az évad legnagyszabásúbb produkciója készül.
– Létszám, technikai megoldás és megszólalás tekintetében is ennek az évadnak a legnagyobb produkcióját próbáljuk. A díszletet és a jelmezt is Kentaur tervezi, akivel a színpadtechnika minden lehetőségét kihasználva bonyolult koncepciót találtunk ki. Nagy díszletelemeket mozgatunk, közöttük kell a hatvantagú kórusnak és a szólistáknak közlekedniük – mondja a rendező, Juronics Tamás. A Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője azt ígéri: olyan effekteket alkalmaznak majd, mintha filmeznének. A színpadot olykor egy kamera képévé alakítják, és mintha zoomolnának, úgy mutatják a nagy teret szubjektívvé, kicsivé téve. Máskor a plafonból lesz a padló, vagy a földi világ válik a Faust-témának megfelelően alvilágivá.

– Menny, Föld és Pokol egyszerre kell, hogy jelen legyen a színpadon. A mű filozofikusságát az is adja, hogy sohasem tudjuk, mi az igazság: Faust a lehetséges igazságok között őrlődik. Legjobb képi megvalósítása ennek, ha a színpadi tereket is felborítjuk – hangsúlyozza Juronics Tamás, aki nem először szembesül a Fausttal, a kilencvenes évek elején a Gounod- operában mestere, Imre Zoltán koreográfiáját táncolta a Walpurgis-éjben. Később Bodolay Géza debreceni Faust-rendezéséhez már ő készített koreográfiát a nevezetes balettjelenethez. A katona történetét is egyfajta Faust-átiratként értékeli.
– Úgy tudom, Berlioz Faustja Magyarországon csak oratorikus formában szólalt meg, színpadon még nem láthatta a hazai közönség. Máshol sem született belőle túl sok előadás, bár épp ebben az évadban a New York-i Metropolitan Opera is bemutatta, korábban pedig Salzburgban készült egy nevezetes produkció. Nehéz megrendezni, mert eredetileg nem is színpadi műnek íródott, így kevés benne a szituáció, de talán épp ezért alkalmas arra, hogy pont én foglalkozzak vele. Igyekszem sok érzelmet, vizualitást a színpadra vinni. Gondolkodtam azon, hogy a magyar vonatkozásokat ábrázoljam-e, de ezektől végül távol tartottam magam. Berlioz többször járt Magyarországon, nagyon megtetszett neki. A darab úgy kezdődik, hogy Faust a magyar Alföldön nézi a tájat, élvezi a csendet és az érintetlen természetet. A Rákóczi-induló természetesen elhangzik majd az előadásban, de nem készítettem rá néptáncos koreográfiát – árulja el a rendező, akinek vezetőtársával, az operát vezénylő Gyüdi Sándor főigazgatóval ez lesz az első közös produkciója az évadban, ezért tökéletes munkával szeretnének kiállni a közönség elé. Ennek érdekében két héttel később, május 8-án tartják meg a premiert, hagynak időt a felkészülésre.

– A Faust-sztori tulajdonképpen egyszerű történet, csak épp megtámadja a keresztény alapeszményeinket és filozófiánkat, miközben persze védi is ezeket. Filozófiai szempontból roppant bonyolult darab. Azt sem tudjuk eldönteni, hogy a végén van-e feloldozás. Faust és Mefisto konfliktusait is szeretném megmutatni. A dolgok ehhez hasonló megkérdőjelezése rám is nagyon jellemző, én is sokszor kívülről látom magamat.

Operabarátok köszöntötték

A Korzó Zeneházban tegnap Berlioz operájáról, az előadás koncepciójáról, színpadképéről Juronics Tamással, a Faust-téma zenei feldolgozásairól pedig Gyüdi Sándorral beszélgetett a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke, Gyémánt Csilla színháztörténész. A város egyik legrégebben működő civilszervezete a Kossuth-díj átvétele alkalmából köszöntötte Juronics Tamást.

Délmagyarország
2009.04.03.