A Faust elkárhozása továbbjátszása elé
Kedves Közönségünk!
Ezzel a levéllel operakedvelő és/vagy a korszerű színház iránt érdeklődő nézőink figyelmét szeretném felhívni egy a magyar és a nemzetközi operaéletben egyaránt különlegességnek számító produkciónk közelgő előadásaira. Berlioz Faust elkárhozása c. drámai legendájának májusi premierje magyarországi bemutató volt operaszínpadon. A darab különleges színpadi követelményei, rendkívül igényes zenekari partitúrája és énekkari szólamai, a mindössze négy magán-szerep terhei következtében várható, hogy vitathatatlan értékei ellenére nem válik mindennapossá az operaházak repertoárjában. Ha abból indulunk ki, hogy másfél évszázad alatt ez az első teljes színpadi előadása Magyarországon, akkor egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikünk életében megismétlődik az alkalom a művel való közvetlen találkozásra.
Bemutatónkat a közönség és a kritika osztatlan elismerése fogadta. Lényeges szerepe volt ebben a Kentaur által teremtett látványvilágnak, elsősorban a fantasztikus és rendkívüli mozgásokra képes díszletnek. Juronics Tamás rendezése vízió-szerűen teremtette meg a három földi helyszínt, a poklot és a mennyet, a szereplők szürreális átmenetét egyik térből a másikba. A címszerepben László Boldizsár, Méphistophèlés-ként Kelemen Zoltán és Réti Attila, Marguerite szerepében Érsek Dóra és Tóth Judit emlékezetes alakítást nyújtott. Altorjay Tamás és Gábor Géza ismét tanúbizonyságát adta jóízű humorának. Kórusunk és zenekarunk teljesítményét is méltatta többek között a Muzsika c. szaklap. A közönség lelkes tapsa köszöntötte az előadás végén színpadra lépő, emberfeletti teljesítményt nyújtó műszaki gárdát is.
Premierünk az évad utolsó hónapjában volt, ezért nem játszhattunk belőle sok előadást. Mire a híre elterjedt a városban és az ország zenei életében, már véget ért a szezon. A sok érdeklődő miatt a produkciót ebben az évadban újra játszani fogjuk. Most sem tehetjük ezt sokszor, mert a műszaki követelmények – pl. a színpad padlózatának átfestése – miatt nehezen illeszthető a játékrendbe. Ősszel egyetlen tömbben, három előadást tudunk játszani október 1-jén, 2-án és 3-án. Aki nem látta tavasszal, ne mulassza el most megnézni, aki pedig már megtekintette, másodszorra egészen biztosan mélyebben elsajátíthatja, teljesebben élvezheti ezt a különleges filozófiai mélységű és páratlan zenei szépségű darabot. Operabérlőink egyébként – ahol lehetséges – a kettős szereposztásból a tavalyihoz képest a másik énekessel nézhetik-hallhatják az előadást.
Kedves Nézők!
2007 őszén levélben fordultam az opera szegedi barátaihoz, a műfaj szegedi hagyományainak védelmezőihez. Kis írásomban arról akartam meggyőzni mindenkit, hogy a leghatékonyabb kiállás az opera mellett az, ha eljönnek az előadásokra. Akkor tíz nap alatt nyolc előadásban ment a Trubadúr, ami áthozat volt az előző évadból. Nagy közönség előtt játszottunk minden estén. Nyílt levelem váratlanul nagy hatást tett és még ma is sokan emlegetik. Lehet, hogy nem lennék a mai pozíciómban, ha akkor nem emelem fel szavam a szegedi zenés színház érdekében. Első színigazgatói évadomban kilenc különböző opera, egy élőzenés balett, egy operett, két operagála és egy operettgála, összesen 13 zenés színházi produkció volt látható a Szegedi Nemzeti Színházban. Csak akkor kerülhetem el a vádat, hogy személyes elfogultságom miatt túlreprezentált a műfaj, ha a közönség érdeklődése visszaigazolja a kínálat bőségét. Kérem Önöket, aki kötődik az operajátszás tradicionális szegedi értékeihez, akinek fontos a műfaj szegedi jövője, váltson operabérletet, jegyet az operaelőadásokra, jöjjön színházba. Ahogy 2007-ben is idéztem a színházi mondást: A közönség a lábával szavaz…!
Várom Önöket és szép élményeket kívánok:
Gyüdi Sándor
főigazgató
