Gogol tökéletesen valószínűtlen története

Tökéletesen valószínűtlen százhetven éves történet – hangzik a Kisszínház évadnyitó darabjának megjelölése. Gogol-év van – ez már önmagában magyarázhatná, miért tűzi műsorára a Szegedi Nemzeti Színház az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb szerzőjének kacagtató darabját, ám sok más miatt is aktuális lehet a mű.

A Háztűznéző produkciója elkészült már Kecskeméten is, és az ottani közönség tetszéssel fogadta. „Azt gondoljuk és reméljük, hogy Szegeden is sikere lesz. Vidám darabbal szerettük volna nyitni az évadot a Kisszínházban is, a Gogol-darab amellett, hogy teljesíti ezt a kritériumot, olyan görbe tükröt is mutat számunkra, melyen keresztül a saját kisszerűségeinken, félelmeinken is tudunk nevetni” – mondta el Juronics Tamás rendező, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatója a darab próbájának szünetében. A házasságszerzőket ma már csak régi történetekből ismerjük, a Háztűznéző mégis ma is aktuális, mert a változástól való félelemről szól.
A szöveget Bodolay Géza fordításában hallhatja majd a közönség. „Bodolay behatóan ismeri a szöveget, ami a rendezésben nagy hasznomra volt. Sokat dolgoztunk közösen, ami rendezők között ritka dolog, hiszen ennek a szakmának a képviselői általában individuumok. Persze mi is azok vagyok, de a szakmai kapcsolatunk és barátságunk lehetővé teszi azt, hogy sikeresen tudjunk együttműködni” – mondta Juronics.
A darab koncepciója nem változott Kecskemét óta, sok szerepet ugyanaz a művész is játssza, többek között Balogh Erika, Magyar Attila, Gidró Kati, vagy Flórián Antal és Jarábik Klára.
Hogy a szereplők fele kicserélődött, ez újfajta inspirációt adhat a játékhoz – mondta el portálunknak az egyik kérő, Padkaljószin figuráját megformáló Magyar Attila. „Az újrapróbálás valóban olyan, mintha nulláról kezdenénk megint, mert a színészagy olyan, hogy ha valamire azt mondják, hogy többet nem lesz, akkor töröl, és jön egy másik szerep… Ilyenkor újra vissza kell hozni, új gondolatok jönnek – egy újszülött előadásról van szó” – összegzett a színész. Magyar Attila utalva a korábbi, kecskeméti bemutatóra elmondta, jó ötletnek tartaná, hogy ha születik egy jó előadás az országban valahol, az végigvándorolna az egész országon.

„Az új és régi művészek együttműködése nagyon izgalmas volt, a rendezésben pedig újra tudtam értékelni a darabot: újabb finomságokat, apró részleteket fedeztem fel, ettől talán még színesebb és még jobb lett az előadás” – vallotta a rendező.
Juronics Tamás speciális rendezői fogásként elárulta: nagyon sokszor megkoreografálja a jeleneteket, egyrészt kompozícióban, másrészt ritmusban is megadja, hogy mikor kell megszólalni valakinek. Ez néha könnyebbség, néha nehézség a színészeknek, akik máshoz szoktak, hiszen így most egy sok esetben merevebb formában kell megtalálniuk a saját karakterüket és mozgásterüket.
A darabot mindenkinek ajánlják, nincs se korosztályos megkötés, sem pedig egyéb más specifikuma. Az a fajta humor, amit Gogol kínál, nem az egyszerű nevetés lehetőségét hordozza, hanem nagyon sokszor az önismeret kérdését is felveti. Nem a szituációk összekeverésében van a vígjátéki hatás, hanem a karakterek szélsőséges ábrázolásában és ütköztetésében. „Így alakult ki, hogy majdhogynem egyfajta bohócvilágot ábrázolunk: a karakterek a bohóc szomorúságát, nyomorúságát és egyben vidámságát tudják adni” – összegzett a rendező.

2009.10.08.
Arany Mihály
szegedma.hu