Háztűznéző – új tagokkal

Szeged – Groteszk, vicces, mulattató előadásnak ígérkezik Gogol Háztűznézője, amelyet Juronics Tamás rendezésében, a társulat új tagjaival ma este 7 órától mutatnak be a kisszínházban.
Rántotta, a hatalmas potrohú gondnok (Savanyú Gergely), Anyucskin, a francia nyelv bűvöletében élő nyugalmazott gyalogsági tiszt (Flórián Antal), Csócsálov, a nőfaló tengerész (Borovics Tamás), Sztarikov, a fehér subába bújt kereskedő (Szűcs Lajos) és Padkaljószin, a teszetosza udvari tanácsos (Magyar Attila) verseng egymással Agafja Tyihonova (Gidró Katalin) kezéért és hozományáért a 200 éve született Gogol „tökéletesen valószerűtlen 170 éves történetében”.

Juronics Tamás Háztűznéző-rendezését eredetileg 2007-ben a kecskeméti színházban mutatták be. A darabot az akkori kecskeméti színidirektor, a szláv színházi kultúra specialistája, Bodolay Géza fordította újra, aki most a szegedi drámai tagozat vezetőjeként, főrendezőként bábáskodik a remake körül. – Fontosnak tartom, hogy más műfajokban is megmutassam, mit gondolok a színházról – fogalmaz a művészeti vezetői posztot is betöltő Juronics Tamás. – A háztűznézés szokása ma már nem divat, de azok a pszichés félelmek, elfojtások, amelyeket Gogol bemutat, nagyon is jellemzőek korunkra, könnyen rájuk ismerhetünk. A karakterek ábrázolása, ütköztetése is remek humorforrás a vígjátékban.
– Teljesen más ez az előadás, mint a kecskeméti. Azóta eltelt két és fél év, részben új partnereim vannak, én is változtam. Próbálom pontosabban megfogalmazni a szerepemet, világosabbá tenni a szándékaimat, hogy a nézők számára még érthetőbb legyen. Agafja Tyihonova roppant hálás színészi feladat, sokféle lehet benne az ember: szélsőséges, játékos, vicces, sokszínű. A naivák naivája, ugyanakkor nagyon groteszk is. Közel áll hozzám ez a világ – mondta a menyasszonyt játszó Gidró Katalin, aki most szerződött át Kecskemétről a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Vele együtt jött a nénikéjét alakító Balogh Erika is – akinek kellemes szinkronhangja mindenkinek ismerős lehet. Feltűnt már hasonló szerepben a házasságközvetítőt játszó vérbeli komika, Szilágyi Annamária, aki most is rokonszenves természetességgel használja humorforrásként különleges adottságait. Pataki Ferenc adja Kacskarjovot, aki ráunt a házasélet szépségeire, és nem szeretné, ha barátja szabad maradna. Gogol talán nem hosszú combú, fekete Playboy-nyuszinak írta meg Dunyaskát, a szolgálót, de az biztos: Jarábik Klárának ez a verzió sokkal több lehetőséget ad a kibontakozásra…

Székely népmesével debütált

Gidró Katalin Tóth Orsival, Kovalik Ágnessel, Bartsch Katával együtt négy éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Hegedűs D. Géza osztályában. A Vidám Színpadon kezdte a pályáját, majd évekig Kecskeméten játszott: többek között Júlia volt a Rómeó és Júliában. Szegeden a Nyitány-gálán láthatta először a közönség: nagy sikert aratott egy székely népmesével. – Erdélyi vagyok, édesapám a Csíkszeredához közeli Karcfalváról származik, ezért jól ismerem a székely nyelvezetet. Szászrégenben születtem, kilenc éve élek Magyarországon, de még sohasem léptem fel ilyen mesével. Boldog voltam, hogy sikerült jól választanom, és tetszett a szegedi nézőknek az előadásom. Jól érzem magam ebben a színházban, szeretném a rám bízott feladatokat a legjobb tudásom szerint abszolválni. A Háztűznéző után a Csongor és Tündét próbáljuk, amiben Tündét játszom majd – árulta el Gidró Katalin.
Délmagyarország
2009.10.09.
Hollósi Zsolt