“Mesés” alakítás a Kisszínházban

Javában játsszák Az aranyszőrű bárányt a Kisszínházban. A Móra Ferenctől is ismert, a Mátyás-legendáriumhoz tartozó történetet – melyet a népmesék között is megtalálunk – Jékely Zoltán ízes nyelven, versben mondja el, és Sándor János rendezésében láthatjuk.

A nézőteret gyerekhangok duruzsolása tölti meg: jöttek megnézni a Mátyás-mesét, látni a hűséges juhászt és a ravasz királyt. Hamar színre lép Burkus király (Flórián Antal), akinek világszép leánya, Kunigunda (Csorba Kata) minden kérőjét a saját mesterségében szégyeníti meg – apja segítségével. Kudarcot vall még Mátyás király világhíres tudósa és bátor vitéze is…
Mátyás (Borovics Tamás) búsan várja hű emberei hazatértét, de helyettük a Burkus király maga jön el. Már éppen megegyeznének fogságba esett embereinek kiszabadításában, mikor a ravasz uralkodó tudomást szerez Mátyás aranyszőrű bárányáról, és az azt őrző hűséges Gergő juhászról (Poroszlay Kristóf). Mátyás belemegy a veszélyes játékba: ha a Burkus király meg tudja szerezni a bárányt hű juhászától, akkor fele királyságát is vele követeli. Az igazságos királynak semmi kétsége embere hűségéről, ám elég lesz-e a hűség, ha a szegény juhásznak egy királylány maga kínálja a kezét, és ha meg is áll minden kísértésben, ellent tud-e állni fondorlatnak és erőszaknak… A Burkus király sikerét hiába próbálja megakadályozni Kölönte, a leleményes udvari bolond (Járai Máté) és menyasszonya, Csuporka (Márkus Melinda), végül a ravasz király mégis megkaparintja a bárányt, és elindul Mátyás udvarába, hogy kikérje jussát a fele királyságból…
“Ne igyál a kulacsból!” – fakadt ki a nézőtéren a gyereksereg, mikor a juhász meghúzta az altató bort tartalmazó kulacsot. Együtt izgulnak, nevetnek, ujjongnak vagy éppen rosszallóan zúgolódnak a gyerekek az előadáson – ilyen élményt nem minden darab kínál.

A díszletek kifogástalanok (díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa), a zene nagyon kedves és jól eltalált (zene: Kocsár Miklós, zenei vezető: Koczka Ferenc), a színpadi mozgás átgondolt, összehangolt (koreográfus: Topolánszky Attila). Az alakítások zseniálisak: Járai Kölöntéje és Márkus Melinda Csuporkája a darab legkedveltebb figurái, de “mesésen” jól kapjuk vissza Mátyás, Beatrix (Borsos Beáta), a Burkus király és lánya, meg természetesen a hűséges juhász figuráit is. A műfaji megjelölés pedig ne tévesszen meg minket: „Mesejátékról van szó, de ha huszonegyedik századunkra gondolunk, nyugodtan beülhetnek a felnőttek is, és megnézhetik, mert van mit tanulnunk azokról a fogalmakról, amik mára már elvesztek: a hűségről, az igazmondásról, a becsületességről” – mondta el korábban portálunknak Sándor János rendező. „Ezek a legnagyobb hiányok a mai világunkban. E szavakat vagy nem ismerik, vagy megváltozott a tartalmuk. Ma már az igazmondás a ravaszkodással egyenlő. A mese azonban mindig igazat mond” – összegzett a rendező.

További képek: http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/12/meses-alakitas-a-kisszinhazban/

szegedma.hu
2009.12.12.
Arany Mihály