…leásni az emberi mivolt legmélyéig

Debütált a Kisszínházban Keresztes Attila rendezésében Molnár Ferenctől a „Liliom – Egy csirkefogó élete és halála”. A darab kapcsán emlegetett kulcsszavak, mint emberi gyarlóság, harc a kiszolgáltatottság ellen elgondolkodtatja nemcsak a közönséget, de a rendezőt és a főszereplőt is.

Külvárosi legenda hét képben – a 20-30-as évek és a városi kabaré atmoszféráját idéző darab főszerepében Pindroch Csaba lépett színpadra. „Megkaptam ezt a nagy falatot, aminek nagyon örülök, de kicsit úgy vagyok vele, mint mikor az étteremben egy nagy darab húst tesznek az ember elé, és valaki figyel és segít abban, hogy azt én megegyem” – fogalmazott még a bemutató előtt a színész. Hozzátette: Molnár Ferenc a Liliomban saját maga kér bocsánatot az általa terhesen megvert feleségétől. A szerző bemutatja a főszereplőt a darab legelején, aki egy bumfordi, nagyon sokszor butának, vagy bunkónak játszott valaki, egy abszolút intellektust, aki felvett magára egy támadó, agresszív tájszólásos figurát, és két jeleneten keresztül ebben „fürdik” a színész. Azután a harmadik jelenetnél leszakítja Molnár Ferenc Liliomról ezt a maszkot, és onnantól kezdve végig meztelenül látjuk a lelkét: a félelmét, az idegességét. Sohasem azt mondjuk, amit gondolunk, hanem épp az ellenkezőjét – magyarázta a színész.
Keresztes Attila rendező érdekes tapasztalatokkal érkezett Szegedre, hiszen Kolozsváron végezte iskoláit. Mint mondja, az erdélyi magyar színház és a román színházi kultúra kölcsönösen sokat tanult egymástól. „A románok nagyon jól alkalmazzák a teátralitást, szinte együtt lélegeznek a színházzal. 1909 óta sok mindent megért már az emberiség, mint Freud elmélete, vagy a modern lélektan. Nekünk most az a feladatunk, hogy leássunk addig a legmélyebb emberi mivoltig, amikor igazán mérlegre kerül az, hogy milyen az ember. Azt a kérdést kell feszegetnünk, hogy miként kell élnünk mindenféle gyarlóságunkkal, minden olyan emberi tulajdonságunkkal, amitől nem tudunk elszakadni” – összegzett a rendező.

szegedma.hu
2010.04.17.
Arany Mihály