Jön Ascher legendás Ivanovja

Legendás Ivanov-előadásával vendégszerepel május 4-én Szegeden a kisszínházban a Katona József Színház társulata. Ascher Tamás produkciója Párizstól New Yorkig világszerte siker.

A Csehov-specialistának tartott Ascher Tamás Fekete Ernő címszereplésével 2004-ben állította színpadra a budapesti Katona József Színház társulatával az Ivanovot. A produkció mára legendássá lett, bejárta a világot, többek között Párizsban, Rómában, New Yorkban, Bogotában és Sydney-ben is nagy sikert aratott. A Csehov által felvetett problematika – Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt? – és Ascher megközelítése mindenhol érdekesnek bizonyult. Ivanov harmincöt éves korára életkedvét vesztve gyötrődik, próbálja megfejteni levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor sikeres embert önundor kínozza, és bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? – erről szól a darab, amelynek további főbb szerepeit Ascher olyan népszerű színészekre bízta, mint az Anna Petrovnát alakító Ónodi Eszter, a Lebegyevet játszó Bezerédi Zoltán, továbbá Jordán Adél (Szása), Máté Gábor (Sabelszkij gróf), Szirtes Ági (Babakina), Nagy Ervin (Borkin) és Bán János (Koszih).
– Az előadó-művészeti törvény változásával átalakult a színházak finanszírozása, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól meghatározott célokra – például fővárosi produkciók vidéki bemutatására – pályázati úton támogatást lehet nyerni. Örömmel fogadtuk a lehetőséget, mert fontosnak tartjuk, hogy országszerte megismerjék társulatunkat. A jegybevételből, önerőből nem tudnánk fedezni az Ivanovhoz hasonló, sokszereplős, nagy díszlettel színpadra állított előadások utaztatását, hiszen ez több millió forintos költséggel jár – mondja Mattyasovszky Bence, a Katona József Színház ügyvezető igazgatója, aki szerint Ascher Tamás előadását olyan sokat játszották külföldön, hogy hamarabb fedezte fel a nemzetközi közönség, mint a magyar.

Külföldi visszhang

„Ascher Tamás életszagú, eleven rendezésében – amely a történetet a szocialista Magyarország nyomasztó, komor világába helyezi, ahol fakó, sárga betonfalak veszik körül a cigarettaszagú, tüzes femme fatale-okat – vad és nyers szellem váltja fel az oly sok Csehov-előadásra jellemző vérszegénységet. Felejtsük el a vidéki életképeket, amelyekben unatkozó kiváltságosok nosztalgiáznak terebélyes fák között. Ez jóval keményebb dolog – ez Csehov Beckett módra" – írta a The New York Times.

Délmagyarország
2010.04.30.
Hollósi Zsolt