Szegediek a POSZT-on

Sikerrel játszotta Juronics Tamás Háztűznéző-produkcióját a szegedi társulat a díjátadó gálával ma este záruló 10. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában.
A 10. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) a ma esti díjkiosztó gálával ér véget. Tíz nap alatt 14 produkciót láthatott a publikum a versenyprogramban; a találkozó idején 32 helyszínen mintegy 180 offprogramot is szerveztek.

Az idei válogató, Fáy Miklós kritikus 120 javasolt előadás közül hívta meg a versenyprogramba a Szegedi Nemzeti Színház Háztűznéző-produkcióját, amelyet korábbi, kecskeméti előadásának remake-jeként Juronics Tamás művészeti vezető rendezett. A szegedi társulat legutóbb 2002 júniusában ért el hasonló sikert: akkor a Zsótér Sándor által Király Levente címszereplésével színre vitt Brecht-dráma, a Galilei élete szerepelt az országos seregszemlén. A Gogol-vígjátékról Fáy azt mondta: azért választotta, mert érzékelhető a különbség a kötelező olvasmány és a színházi élmény között. Mert tiszteletlen a szerzővel, de szereti a nézőket. Mert más típusú színház, mint amihez hozzászoktunk, sok benne a mozgás, a mozgással történő kifejezés, ábrázolás, nevettetés. Lehet, hogy idétlen néha, de az idétlenség nagyon illik a történethez. Ahogy a derű is. Mert egy pillanatig sem várta, hogy legyen már vége. És van kedve újra megnézni. Ezt akár kétszer is megtehette volna a POSZT-on: a szegediek csütörtökön 18 órától és 21.30-tól is eljátszották a Háztűznézőt a pécsi kamaraszínházban.
– Gondot jelentett, hogy a hazaitól eltérő színpadtechnikai adottságok miatt kicsit máshogy kellett elhelyeznünk a díszletelemeket, így a színészi játék és a színpadkép nem tudott olyan jól összekapcsolódni, mint itthon. A fogadtatás is kicsit más volt: míg a szegedi közönség szinte mindig jön velünk, fergeteges nevetéssel jelzi, hogy tetszik, Pécsett sokkal visszafogottabbak voltak a nézők. A szünetben Juronics Tamás bejött az öltözőbe megnyugtatni bennünket: a publikum ugyan nem hahotázik, de ő látja rajtuk, hogy belülről mosolyognak. Ettől megnyugodtunk – mesélte a Fjokla Ivanovnát alakító Szilágyi Annamária, aki idén ezzel a szerepével nyerte el a közönség szavazatai alapján a legjobb női színészi alakításért járó Dömötör-díjat.

A kánikula is megnehezítette a szegedi társulat dolgát: utazás után csak egy rövid próbára maradt lehetőségük; a két előadás között alig egy órányi szünet volt; és a kamaraszínházat nem lehetett kiszellőztetni. A fülledt levegőjű teremben a játszók és a nézők is szenvedtek az éjszakába nyúló második előadáson. Szilágyi Annamária szerint ennek ellenére sikerük volt; a tegnapi szakmai beszélgetésen pedig különösen a karakteres színészi játékot dicsérték a nézők és a kritikusok. – Jó érzés volt jelen lenni Pécsett, és érezni: mi is része vagyunk a színházi életnek. Nekem különösen jólesett, hogy az egyik kritikusról kiderült: minden alakításomat látta; már Békéscsaba óta nyomon követi a pályafutásomat.

Délmagyarország
2010.06.12.
Hollósi Zsolt