A Dömötör-díjas Keresztes Attila…

 …állította színpadra Kosztolányi Édes Annáját
Meglepetésre a másik két jelöltet lekörözve a Liliomot színpadra állító Keresztes Attila nyerte a legjobb rendezőnek járó Dömötör-díjat az előző évad végén. A szatmárnémeti színház művészeti igazgatója és főrendezője ma este 7-től Kosztolányi Édes Annáját mutatja be a szegedi társulattal a kisszínházban.

– Az Édes Annát Kosztolányi Dezső kisregénynek írta, a belőle készült dramatizációk közül Thuróczy Katalinét találtam legjobbnak, pontosabban legközelebb állónak ahhoz az előadáshoz, amit elképzeltem. Ez a verzió – amihez én is hozzányúltam – annak a hat szereplőnek a jellemét, lélektani mélységét boncolja és tereli egy irányba, aki a legfontosabb a történetben. Az utóbbi időben több olyan darabot rendeztem, ami különleges lélektanú emberekről szól. Ilyen Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnője és a szegedi Liliom is. Az izgat legjobban az Édes Annában, hogy az ember mint entitás bizonyos történelmi közegben – a Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban, ami egy őrület volt Budapesten –, amikor szabad a préda, mindenki áruló, mindenki bezárható, megölhető, hogyan viselkedik. Ha ilyenkor találkozik öt-hat különleges pszichéjű ember, aki társadalmi szempontból vagy emberi viszonyaiban valamiért túl bonyolult, akkor annak, úgy látom, nem lehet más a vége, csak az: az egyik megsemmisíti a másikat, és kiszáll a történetből – fogalmaz a kisszínházban mától látható Édes Annát színpadra állító Keresztes Attila.

– A mostani előadás látványvilága, lélektani szerkezete próbálja megtartani a történet eredeti korának szellemét, megmutatni a korabeli viselkedési normákat. Míg a Liliomnál minimál díszletet használtunk, formalitása az egyszerűségre törekedett, az Édes Annát csodálatos, túlburjánzó díszletben játsszuk. Freud és a pszichoanalízis óta azt már tudjuk, értjük, hogy milyen előzmények vezethetnek az ilyen szörnyűséges tettekhez. A darab kapcsán az foglalkoztat: egy ilyen tettért hogyan számolunk el morális szempontból a mindenséggel, Istennel szemben. Az előadáshoz videoprojekciót, hangeffektusokat, zenéket is felhasználok. Az én világomhoz közel áll az a fajta absztrakció, amikor a lélektani problémák egyetemes nagyságot nyernek valamiféle technikai effekt által, így szívesen és bátran élek ezekkel az eszközökkel. A románok bátrabban nyúlnak egyetemesebb dolgokhoz, míg a magyar kultúra hajlamos tükörben önmagáról beszélni. Persze a román színházi kultúra is önmagáról beszél, de egyfajta nyitással, ami egyetemes bármilyen kultúrában. A románok más temperamentumúak, más vallásúak, az ortodoxiát szervesen élik meg, szinte dramatikusak a mindennapjaik is. Jól tudnak színházat csinálni. Ez ötvöződött a realista magyar színházi hagyományokkal a kolozsvári iskolában, ahol én végeztem – hangsúlyozza Keresztes Attila, aki sokakat meglepett, amikor a másik két jelöltet, Bodolay Gézát és Juronics Tamást lekörözve májusban Molnár Ferenc népszerű darabjának színreviteléért elnyerte a legjobb rendezőnek járó Dömötör-díjat.
– A Liliom elég bátor, lemeztelenített előadás volt a darab színházi hagyományaihoz képest, mert szakított azzal a romantikával, ami kapcsolódott hozzá. Végtelenül megtisztelő számomra, hogy a szegedi nézők ennek ellenére is értették, szerették. Boldogan jöttem vissza rendezni azért is, mert a szegedi színházban páratlan a színpadot kiszolgáló személyzet. Egyetlen teátrumban sem találkoztam még ennyi alázatos, jó szándékú emberrel.

Névjegy

Keresztes Attila 1973-ban született Sepsiszentgyörgyön. 1992-től Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult színész szakon. 1996-tól több mint egy évtizedig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt, rendezni is ott kezdett, 2002-től a színház művészeti aligazgatója lett. 2009 őszétől a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művészeti igazgatója, 2010 augusztusától ugyanott főrendező is. A szakma pályakezdése óta a legígéretesebb fiatal rendezők közt tartja számon. Többször rendezett Magyarországon és Lengyelországban is. 2003-ban a British Council díjával tüntették ki Marie Jones Kövekkel a zsebében című darabjának színreviteléért. Három nővér rendezése UNITER-jelölést kapott.

Szereposztás

Az Édes Annát Gidró Katalin címszereplésével mutatják be, a további szerepekben Borovics Tamást, Pataki Ferencet, Gömöri Krisztiánt, Csorba Katát és Jakab Tamást láthatja a közönség. Vizynéként debütál Szegeden Danis Lídia – a Vígszínház Ruttkai Éva-díjas színésznője szeptembertől szerződött a szegedi társulathoz.

Délmagyarország
2010.11.26.
Hollósi Zsolt