Film a színházban

Már látható A kölyök című musical

A Pozsgai Zsolt, Nagy Tibor, Bradányi Iván trió közel tíz év után újította fel a Charlie Chaplin emlékének szentelt A kölyök című musicalt, amelyet február 18-a óta láthatunk a Kisszínházban. A közel tíz előadást megért produkció itthon és külföldön egyaránt sikert aratott.
Pozsgai Zsolt eredetileg Mikó István számára keresett olyan, felnőtt közönségnek szóló darabot, amelyben gyerekszereplőkkel dolgozhat. Így esett a választás Charlie Chaplin A kölyök című filmjére, melyet a némafilmek sztárja gyermeke halála után készített el. Bár egyáltalán nem vidám történetet mesél el a musical, a díszlet, a jelmez és a koreográfia tekintetében rendkívül látványos darabra bátran elvihetjük a család kisebb tagjait is.

Film a színházban

Annak idején filmelmélet és -történet szakon megtanultuk a színház és a film alapvető különbségeit, köztük egyik legfontosabb jellegzetességként az idő- és térkezelés sajátosságait. Így általában a színpadon a cselekmény utolsó órái, legfeljebb napjai játszódnak le, sűrítve, amelyek éppen a történet csúcspontját mutatják be. Ennél fogva az időkezelés szükségszerűen lineáris.
Bárhogyan is kutatok az emlékeimben, nem emlékszem olyan színházi produkcióra, amelyben találkoztam volna a történet-a-történetben szerkesztési móddal (meglehet, ismereteim komoly fejlesztésre szorulnak), legalábbis olyan módon biztosan nem, ahogy A kölyökben. A felépítettség erőteljesen filmes szerkesztési módot idézett fel bennem: a kerettörténet szerint ugyanis Chaplin éppen filmet készít, amelyben gyermeke halálát dolgozza fel, a musical „eseményei” a fejében megszülető film „kockái”.

Burleszk musical

Szintén nagyon érdekes volt a műfajok „keveredése”. A kölyök alkalmazta a burleszk elemeit, amely jellegzetes némafilmes műfaj – és mindezt musical formában tárta a közönség elé. A rendkívül népszerű zenés-táncos hollywoodi műfaj az1930-as években született meg, egyszerre a hangosfilmmel és némafilm „halálával” (amely az 1980-es évektől közel harminc évig virágzott).
A kölyök azonban nemcsak az átvett téma miatt kapcsolódik a némafilmhez. A musicalben szerepet kaptak a burleszkre jellemző műfaji sajátosságok, a gegek, sőt az állandó karakterek is visszaköszöntek szokásos történeteikkel. Bár a musicalek betétdalai és táncai nem elkülönülő egységek, az események szerves részét képezik – legtöbbször nem beszélnek itt sem: a közlésforma a mozgás és az énekszó – és nem a beszéd.

Látvány és szórakozás

A kölyök minden pillanata gondos és tudatos rendezői elképzelésekről vall. A színpadkép olykor festményszerű, jól példázva a kevesebb néha több elvét: nagyon kevés berendezési tárggyal is igen hatásos látványt értek el. Ezt erősítette a hihetetlenül gazdag jelmezrepertoár és a látványos koreográfia is.
A darab javára szolgál, hogy a karakterek többsége szintén telitalálatnak bizonyult, szükségszerűnek tűnik megemlíteni a Chaplint megformáló Gömöri Krisztián, a Jackyt alakító Bindics Botond, és egyik személyes kedvencem, Szilágyi Annamária (Madame Foyer) játékát. A kiemelés csalóka, hiszen a többi színészt hasonlóképp kedvem lenne felsorolni, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának kiemelkedő munkájával együtt.

Szegedi Egyetem
2011.03.07.
Szekeres Nikoletta