Belső pokol – csak felnőtteknek

Felnőtt nézőinek ajánlja a Szegedi Kortárs Balett új produkcióját, a Liszt Ferenc műveire készült Inferno című kétrészes táncjátékot – a bemutatót ma 19 órától tartják a nagyszínházban. Roberto Galvan a teljes társultra koreografálta hattyúdalát, a Dante-szimfóniát; Juronics Tamás Belső pokol című új darabját ketten táncolják: Czár Gergely és Szarvas Krisztina.
A világhírű zongoravirtuóz és zeneszerző, Liszt Ferenc születésének 200., halálának 125. évfordulójára emlékezünk az idén – a nemzetközi Liszt-évhez kapcsolódva tartja mai bemutatóját a Szegedi Kortárs Balett 19 órától a nagyszínházban. Az Inferno című táncjáték két részből áll.

„Liszt Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a korszellemről, amelyben élünk" – fogalmaz a Dante-szimfónia koreográfiáját megálmodó Roberto Galvan. Az argentin alkotó – aki ezzel a produkcióval fejezi be három évtizedes táncművészi, koreográfusi pályafutását, és szülőhazájába visszatérve ékszertervezőként kíván dolgozni – úgy érzi, a magyar zene szenvedélyessége közel áll latin gyökereihez. „A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. A Purgatórium olyan, mint világunk: az elszigeteltség és a kommunikáció hiánya uralja; ez is egy, a média által globalizált világ, amelyben az embert megfosztják önnön emberségétől, és elriasztják a szemtől szembeni érintkezéstől. A Mennyországot félt megkomponálni Liszt, és otthagy minket a mennyei világ után vágyakozva a Purgatórium kapujában. Félelme számomra humanitásáról tesz tanúbizonyságot, kételyeiről a Jó zenei újraalkotása iránt. A végső Magnificat is inkább panaszkodásnak, mint a boldogság kifejeződésének tűnik. Úgy érzem, hogy az új évezredben mi ugyanennek a kapunak a küszöbén toporgunk; a jövő többé nem előre megjósolható, a szellemi értékek pedig egy új korszak eljövetelét hirdetik. Az emberiségnek újra kell fogalmaznia a társadalom alapvető értékeit. Ez ugyanúgy megrémít minket, ahogy Lisztet megrémítette a Mennyország ábrázolása, hiszen valahogy könnyebb fájdalmat és depressziót érzékeltetni, mint békét és reményt."
A darabban Dante szerepét Csetényi Vencel, Haller János és Czár Gergely, Beatricét Markovics Ágnes, Apollót Finta Gábor, az Angyalt Fehér Laura táncolja.

A táncest Belső pokol című második részét – amelyet csak felnőtt nézőknek ajánlanak – Liszt Faust-szimfóniájának 3., Mefisztó-tételére Juronics Tamás koreografálta. A kétszemélyes darab érdekessége, hogy térdműtétje óta először láthatja benne a közönség a férfi főszerepet alakító Czár Gergelyt, aki tavaly elnyerte Az évad táncosa díjat. Partnereként a társulat egyik legtehetségesebb fiatal táncosnője, Szarvas Krisztina lép fel.

„Sokszor hallhattuk, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, egy ismeretlen helyen. Mennyország valahol a fellegekben, a pokol pedig valahol egy titkos, föld alatti barlangban. Lehet. De mindkettő itt van bennünk is, és átéljük mindennapjainkban. Mindkettőnek megvan a maga feltételrendszere, és bizony nagy közünk van hozzá. Mondhatnám azt is, hogy minden ember önmaga alakítja ki  a saját mennyországát és a saját poklát, és akár visszafelé is igaz lehet. A bennünk lévő pokol és a bennünk lévő mennyország harca alakít minket" – vall darabjáról Juronics Tamás, akit most is az örök téma: a férfi-nő viszony izgatott.

A táncest díszletét és jelmezeit Molnár Zsuzsa tervezte.

Délmagyarország
2011.04.15.