Színházkomédia Békéscsabáról

Bengt Ahlfors darabjával, a Színházkomédiával vendégszerepel a szegedi Finálé fesztiválon a Békés Megyei Jókai Színház társulata pénteken a kisszínházban.
– A Színházkomédia szerzője, a svéd Bengt Ahlfors harminc évig volt Finnországban színigazgató. Rengeteg darabot írt, azt gondolom, nála jobban kevesen ismerik a színházak működését. Ebben a produkcióban betekintést kaphat a néző egy teátrum hat-nyolc hetes próbafolyamatába: hogyan jutunk el az olvasópróbától a bemutatóig és a premierbuliig. Egy vidéki színháznak milyen áldozatokat kell hoznia, milyen kompromisszumokat kell kötnie ahhoz, hogy működőképes maradhasson. Jól tudjuk mi is, gyakran a fenntartó és a szponzorok is szeretnének beleszólni, mit és hogyan játsszunk. A darab Finnországban játszódik, bármiféle egyezés a hazai viszonyokkal pusztán a vé-
letlen műve – mondja Tege Antal, a békéscsabai társulat produkciójának rendezője, aki egy baleset miatt színészként is közreműködik az előadásban. Oscar, a tapasztalt ügyelő szerepét eredetileg a Jókai Színház ügyelőjére bízták, ő azonban szilánkosra törte a lábát a bemutatón, így a rendező ugrott be helyette.
– Jellegzetes színházi típusokkal, karakterekkel találkozhat a darabban a néző: a fővárosi primadonnával, aki „lemegy" vidékre játszani; a helyi macsóval, aki azt gondolja, ő a legjobb színész a városban, a „kisszínész" és a „kisszínésznő", aki szeretne minél többet megtanulni a szakmából. Ki a szereposztó díványt választja az előrejutáshoz, ki pedig rengeteg munkával és izzadsággal halad előre a pályán. Van egy kortárs szerző is, akinek az új darabját készül bemutatni a rendező irányításával a társulat. A legtöbb színházban akadnak ilyen figurák, ezért ismerősek lehetnek a közönségnek. Miközben megpróbál egy előadást létrehozni a társulat, ajánlásokat kapnak arra, hogy inkább operetteket kellene játszani, nem kell gondolkodtatni a nézőket. A békéscsabai közönség reakcióiból úgy látjuk: ezek a komoly kérdések is felvethetők, ha kellő humorral, iróniával beszél róluk egy előadás – hangsúlyozza a rendező.

– Nagyon jónak tartom a szegediek kezdeményezését, mert az ilyen fesztiválok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakma újra összetartson, jobban megismerjük egymást – fogalmaz Tege Antal. – A közönség is csak nyerhet a Fináléval, hiszen házhoz jönnek a szomszédos társulatok, nem kell utazni egy-egy szórakoztató előadásért.
Délmagyarország
2011.05.24.