Péntektől a Kisszínház színpadán a nagysikerű Fésűs Éva-féle film színpadi adaptációja, a Palacsintás király, mely Toronykőy Attila rendező szavai szerint igazi családi darabnak ígérkezik.
Tóbiás király, Dínom-dánom ország uralkodója annyira szereti a palacsintát, hogy egy ültő helyében képes vagy hetvenet megenni, és még a fia feleségéül is azt a leányt szánja, aki a legjobb palacsintát süti. Ahogy az ilyenkor a mesében lenni szokott: a vállalkozó szellemű lányok mind kudarcot vallanak. Nem így Kökényszemű Katica, aki végül megnyeri a versenyt, ám neki rejtélyes okból nem kell a királyfi…
Mesefilm után, szabadon
Bizonyára sokan emlékeznek a ’70-es évek mesefilmjére, melynek zenéjét Tamássy Zdenkó szerezte. Kiváló alakítást nyújtottak a szereplők, úgy mint például Kaló Flórián Derelye alakjában, Harsányi Gábor Csörögeként, vagy Csala Zsuzsa mint Aprólék hercegnő – sorolta portálunknak Toronykőy Attila, a szegedi bemutató rendezője. A film valahogy beivódott azokba, akik látták, jóllehet, sokáig nem vetítették, majd jött az ötlet, hogy színpadon is jó lenne megvalósítani. “Kaposváron a 2000-es évek elején játszották, onnan szereztük meg a szövegkönyvet, és adaptáltuk a darabot a szegedi színészekre” – magyarázta a rendező. “A filmben ugyan Ákombákom udvari tudós figuráját Rajz János, tehát férfi alakította, de mivel Fekete Gizi szeretett volna gyerekdarabban szerepelni, nálunk övé lesz ez a figura. Nagyon örültem neki, hogy vele dolgozhatom” – avatott be a részletekbe Toronykőy Attila. Derelye szerepében Székhelyi József lép színpadra, aki szintén nagyon jó komikus, de mellette a rendező elismerően szólt a darabon dolgozó színészi gárdáról Bánvölgyi Tamástól Márkus Melindán át Galkó Bencéig – mindegyikőjüknek sikerült eltalálni a nekik való figurákat. Az udvari “talpnyalókat” az énekkarból válogatták ki, azért is, mert sok az énekelnivalójuk.
Nem csak gyerekeknek
“Klasszikus mai mesejáték, amit nagyon színesre szerettünk volna megcsinálni” – vallja a rendező. Az egyszerű, de színes díszletekkel és ruhákkal (díszlet- és jelmeztervező: Varsányi Anna) végre olyan előadás jöhet létre, amelyen egy kicsit felszabadulhat az ember – tette hozzá. Mint mondta, nagyon jó, hogy színház sokszor elgondolkodtat, de az is, mikor a sok gondból az ember beülhet egy előadásra, és végre elfelejthet mindent.
“Ez a darab nem csak gyerekeknek készült” – szögezte le Toronykőy Attila. Nagyon divatos ma a “családi darab” kifejezés, de tényleg erről van szó. A rendező azt is elárulta, vannak az előadásban olyan viccek, kiszólások is, amiket a gyerek nem úgy ért, mint a felnőtt, sőt ő maga törekedett arra, hogy ne csak “gügyögő” gyerekelőadás jöjjön létre.
Őszintén
A rendező portálunknak úgy nyilatkozott, a gyerekműveknél egyáltalán nem arról van szó, hogy le kellene butítani a darabot. “A gyerek őszintén reagál, ha nem tetszik, vagy ha tetszik neki az előadás, megmondja. Az elején kiabál, hogy kezdődjön már el, a végén meg visszatapsol – kitombolják magukat” – magyarázta a rendező. Ha kicsit is leül a darab, rögtön elkezdenek beszélgetni. Ilyen szempontból nagyon tanulságos a színészeknek is. “Ha lekötjük a gyerek figyelmét, és végig tátja a száját, akkor igazolva látjuk azt, hogy jó tempójú, színes és működőképes előadás született” – így Toronykőy Attila.
Fotógaléria itt:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/10/palacsintas-csaladi-darab-a-kisszinhazban-fotok.html
szegedma.hu
2011.10.27.
Arany Mihály