A Francesca da Riminit októberben már láthatta az Armel-fesztivál közönsége, de Riccardo Zandonai operájának igazi bemutatóját ma 19 órától tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. A másik szereposztás szombat este lép színpadra.
– Bár Magyarországon kevesen ismerik, Itáliában sokat játszott slágerdarabnak számít Zandonai operája. A művészet- és irodalomtörténetnek is slágertémája Paolo és Francesca szerelme, amely Dantétól kezdve sokakat megihletett. Olasz operát írtak vagy harmincat a témára, a többségük nem maradt repertoáron. Zandonai partitúrájából azonnal látszik: ez egy rendkívül okosan, sok invencióval megszerkesztett darab, roppant színesen, jól hangszerelve. A komponista nagy tudású zeneszerző volt, kortársai is nagyra tartották; maga Puccini is, aki a Turandotot legszívesebben vele fejeztette volna be. Hogy Puccini örökösének mégis másra esett a választása, abban szerzői jogi megfontolások mellett az is szerepet játszhatott, hogy Zandonai már túl nagy névnek számított – mondja a ma esti premiert vezénylő Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, aki úgy véli, Zandonai muzsikájára Wagner és Richard Strauss is hatott.
– Zandonai zenei nyelve, a zenekar kezelése és a drámai folyamat zenébe öntése szempontjából Wagner és Richard Strauss hatása talán még fontosabb is, mint a korabeli olasz szerzőké, bár muzsikája kétségtelen rokonságot mutat Pucciniéval. Egy-két motívum, megoldás akár még ismerősnek is tűnhet a Turandotból. Puccini utolsó operája azonban később született, mint a Francesca da Rimini, ami talán azért nem lett világsláger, mert roppant bonyolult darab, komoly feladatot ró mindenkire. A címszerep igazi drámai feladat, kevesen tudják jól elénekelni. A premieren az operafesztiválon különdíjjal jutalmazott Miksch Adrienn énekli, szombaton pedig a másik szereposztással társulatunk szopránja, Kónya Krisztina mutatkozik be Francescaként. Ő a szerep líraibb olvasatát adja; többféle megfogalmazás lehetséges, ez is teljes értékű alakítás. Óriási dolog, hogy a 15 szereplős darabot két szereposztásban ilyen színvonalon tudjuk kiállítani. Zandonai nagy létszámú zenekart alkalmaz, bonyolult a zenei anyag, így nagyon sok munkát kell belefektetni, hogy méltó módon megszólaljon – hangsúlyozza Gyüdi Sándor, aki biztos benne: a szerelmi történet megragadja a nézők lelkét. A zene jól támogatja a drámai pillanatok megfogalmazását, szinte filmzeneszerűen erősíti a szöveget, a drámai cselekményt és a látványt.
A produkciót izgalmas látványvilággal, Székely László díszletében, Bianca Imelda Jeremias jelmezeivel Juronics Tamás állította színpadra. A mai bemutatón a további főbb szerepekben Réti Attilát (Giangiotto), Vadász Dánielt (Paolo) és Balczó Pétert (Malatestino) láthatja a közönség. Szombaton Pál Tamás vezényletével a címszerepet alakító Kónya Krisztina mellett többek között Kelemen Zoltán (Giangiotto), László Boldizsár (Paolo) és Szerekován János (Malatestino) lép színpadra. Vasárnap este a Gregor-bérletben újra az operaversenyen látott gárda szerepel, azaz Malatestinóként visszatér a dominikai tenorista, Enrique Pina Serra.
Juhász Gyula és Gulácsy Lajos is feldolgozta
Francesca da Rimini tragikus történetét – amely a Rómeó és Júlia után az egyik legnépszerűbb középkori itáliai szerelmi sztori volt – Dante Isteni színjátéka nyomán 1907-ben Juhász Gyula is feldolgozta. Paolo és Francesca címmel írt belőle egyfelvonásos jelenetet, ami megtalálható a költő összes műveit közreadó sorozat 4. kötetében. A történet a képzőművészetben is számos feldolgozásban megjelent, Gulácsy Lajos 1903-ban Firenzében festette híressé vált Francesca da Rimini és Paolo Malatesta című akvarelljét, amit ma már egyszerűen Paolo és Francesca címen emlegetnek. Juhász Gyula egyfelvonásosában Francesca szavait ez a kép ihlethette: „Kinyitja nagy aranyszemét a nap, / S arany lesz minden, a fák és a tornyok / És arany lesz a lélek is maga!".
Délmagyarország
2011.11.04.