Kihagyhatatlan előadás Petr Zelenka komédiája

…

Az ezredfordulós Prágában játszódó történetet Horesnyi Balázs díszlettervező egy békebeli, valaha jobb napokat látott, de mára teljesen lepusztult szecessziós bérházba helyezte, ahol a régi lift még működik, de az omladozó falak, a rozsdásodó vezetékek, a téglakupacok jelzik: elodázhatatlan a teljes rekonstrukció. A bérpalota lakóira is ráférne némi felfrissítő mentális fazonigazítás; valamennyien a rendszerváltás vesztesei, jobb sorsra érdemes lázadó lúzerek, akik nemigen találják a helyüket a korlátlan lehetőségeket ígérő szabad világban. Zelenka apró mozaikkockákból, kis mikrosztorikból építkezik; a darab végére azonban mégis összeáll az egységes kor- és kórkép, amit a produkciót rendező Balikó Tamás népszerű Republic- és Quimby-slágerekkel feldobva úgy mutat meg, hogy rögtön világos: nálunk sem nagyon más a helyzet, mint Prágában.

Pindroch Csaba eszköztelen természetességgel játssza Petr szerepét – az elveszett harmincas fiatalember lepukkant kéglijében szerelmi varázslásra készül: tejben főzi ki visszahódítani vágyott kedvese levágott fürtjeit. Hamar kiderül, félresiklott az akció; a sötétben a lány új barátjának keresztmamája lett az áldozat. Petrnek a „megcsonkításért" az újságban kell nyilvánosan bocsánatot kérnie. Kapcsolati hálója valóságos szociológiai tanulmány. Szenilisnek tartott apja – Ádám Tamás alakítja rezignált bölcsességgel – a régi híradók narrátora volt; a szocialista iparosítás fénykorából ma is komplett sikerjelentéseket tud emlékezetből idézni. Fekete Gizi groteszkké színezett őszinte indulatokkal játssza a férjét és fiát hiperaktív szeretetével, örökös aggódásával szinte megfojtó Anyát, aki régi önkéntes véradóként feldolgozhatatlan tragédiaként éli meg, hogy vörös vérsejtjei „megkottyantak".

Mulatságos a beköltöző szomszéd párost játszó Kéner Gabriella és Kárász Zénó – a liftzenét komponáló forradalmár hajlamú Jirível Alice, a repedt sarkú szőke ciklon (alias Cuncibaba) csak akkor képes szexelni, ha egy kukkoló nézi. A legelveszettebb figurát, Mokkát, aki elkeseredésében már a porszívóval, a mosdókagylóval, végül egy megelevenedő próbababával él nemi életet, Borovics Tamás hozza alkatát is előnyére fordító utánozhatatlan humorral. A szemközti utcai telefonfülke hívogatásával szexpartnereket találó Janából Danis Lídia formál ellenállhatatlan kisugárzású végzet asszonyát. Erdélyi Tímea néhány percbe sűrítve is fel tudja villantani a csupa szív, hiperszenzibilis szobrásznő, Sylvie alakját. A kisebb szerepekben jók a többiek is. A Szegedi Kortárs Balett otthonában csiklandósan parodisztikusnak hat a balettművészet titkait, a mozdulatok jelentését fejtegető jelenet.

Groteszk lelki perverziókról megbocsátó szeretettel szól Balikó Tamás produkciója; a felszabadító nevetés lehet, hogy jobb gyógyszer a bajokra, és elgondolkodtatóbb, mint sok didaktikus szentencia.

Délmagyarország
2011.12.12.
Hollósi Zsolt