A Pipás Pista 2013. január 25-i bemutatója elé
4. Szegedi Képregényfesztivál
2012. november 17. (szombat) 10–18 óra
Szeged, Dóm tér 1-4., alagsor és földszinti aula
ELŐZETES ALKOTÓI FELADAT
A Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én ősbemutatóként tűzi műsorára Pozsgai Zsolt: Pipás Pista című zenés tanyawesternjét. A színház előzetes feladatként felkéri a 4. Szegedi Képregényfesztiválra érkező alkotókat, hogy a képregény műfajának eszközeivel jelenítsék meg Pipás Pista alakját.
A képregényfesztiválon újabb alkotói feladat vár majd a rajzolókra, a darab egy meghatározott jelenetét kell képkockákban megjeleníteniük. Az ehhez kapcsolódó szöveget az alkotók november 17-én, a 4. Szegedi Képregényfesztiválon kapják meg.
A Szegedi Nemzeti Színház vezetése a legsikeresebbnek ítélt munkákat (az alkotókkal egyeztetve) felhasználja az ősbemutató promóciójához, amely lehetőség a nyilvánosság adta előnyökkel segíti a fiatal tehetségek ismertebbé válását. Meghívást kapnak továbbá a darab egyik előadására.
A Szegedi Nemzeti Színház honlapján olvasható Pipás Pista történetéről Pozsgai Zsolt összefoglalója:
A szegedi tanyavilágban élt Pipás Pista, eredeti nevén Rieger Pálné, született Fődi Viktória. 1933. január 13-án akasztották fel hétrendbeli gyilkosságért. Utolsó kívánsága szerint, a saját kötelével, Szegeden. A tanyavilágban mindenki férfinak ismerte, csak a börtönben derült ki, hogy nő. Pipás Pistát tizenkét éves korában cselédnek adták el a szülei, ott erőszakolta meg a gazda, majd mivel gyerek jött, kiházasította egy német cseléddel, Rieger Pállal, aki viszont egy év múlva meghalt az első világháborúban. A gyerek árvaházba került. Pipás Pista örökölt egy tanyát a nagyszüleitől, oda költözött, és férfiként élt tovább.
A feljegyzések szerint a kocsmában mindenkit túlivott, úgy verekedett, mint senki más, és úgy is dolgozott, mint két férfi. A tanyán egy kutyával, egy kecskével – és egy süketnéma, bolond fiúval élt, aki ellátta a teendőket, segített neki. Pipás Pistát először Papuskáné Bumbus Máli kereste meg azzal, hogy ölje meg az urát, mert üti-veri őt, és már nem bírja. Százötvenezerért mérgezte meg. És ettől kezdve még hat esetben ölt meg olyan férjeket, akik rosszul bántak a feleségükkel. Mind a hét eset más és más volt. Volt akit csak a pénzért, volt akit meggyőződésből ölt meg. Olyan is volt, aki tudta előre a végzetét – ha Pipás Pista megjelenik nála este, neki vége, megy a halálnak. A tanyavilágban az asszonyok tudták már, hogy kell megszabadulni a férjeiktől – Pipás Pista pedig olyan ügyes volt, hogy soha nem tudtak semmit rábizonyítani. Egészen az utolsó esetig…
„Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába.” (Pozsgai Zsolt)
Pipás Pista személyleírása (Az író elképzelése szerint. A személy végleges megformálása a rajzoló fantáziájára vár!): zömök, kissé testes férfi, haja gondozatlan, hosszan lelógó, ritkás, gumival fogja össze hátul. Nagy, zsíros kalapja van, nehéz barna nadrágot visel. Cipője viseltes, bakancs-szerű, valamikor fekete lehetett, mára már lekopott róla a festék. A borotválkozástól arcán az eredeti szőr egyre erősebb lett, ijesztő külsőt kölcsönöz a viselőjének. Mozgása azonban meglehetősen energikus, gyors, egyik lábára kicsit sántít. Bal karját nehezen emeli fel, egyébként mozgása koordinált, rendes.
Forrás: http://www.sk-szeged.hu/1087
