November 21-én a kisszínház műsorán

Juronics Tamás: az emlékezés és a megújulás darabja a Stabat Mater
Pergolesi és Arvo Pärt kortárs zenéi szolgálnak alapul a Szegedi Kortárs Balett Stabat Mater című kétfelvonásos balettelőadásának, amelyet péntektől láthat a közönség a Kisszínházban. A zenemű az emlékezés és a megújulás emblematikus darabja. A főszerepeket Zsadon Flóra, friss Kölcsey-díjas, illetve Hajszán Kitti és Hortobágyi Brigitta táncművészek táncolják.

Juronics Tamás szerint egyszerre az emlékezés és az újjászületés darabja a Stabat Mater, amelyet először Pergolesi zenéjével 1988-ban állította színpadra Imre Zoltán, a társulat legendás alapító művészeti vezetője. “A Stabat Mater a kereszt alatt álló, fájdalomtól szenvedő anya képét adja nekünk, része a katolikus liturgiának. Fontos számunkra a zenemű, mert a szegedi balett történetének emblematikus része – mondja a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, aki 1993-ban Arvo Pärt zeneművét koreografálta meg, a balett újjászületésének évében.

Imre Zoltán idén lenne 70 éves. “Nagyon markáns, erősen és intellektuálisan alkotó, öntörvényű művész volt, aki nagyon különleges témákat talált darabjaihoz. Az egyik ilyen mű volt a Stabat Mater. Imre Zoli nagyon sokszor archaikus témákat választott, ezekkel szívesen foglalkozott, mi – akkor fiatal táncosok – nagyon sokat tanultunk tőle. Aki ismerte, az tudja, hogy róla a humor és a nevetés is eszébe jut, mert a próbák mindig vidám hangulatúak voltak – emlékszik egykori mesterére Juronics Tamás.
Hozzáteszi: miután két Stabat Matert láthat a közönség, a kettő zenében és koreográfiában is különböző. Az Arvo Pärt-féle zene nagyon letisztult, finom vezetésű, a gregorián zenét felidéző, kortárs egyházi zene. “Azt a gondolati letisztultságot, amelyet Arvo Pärt hirdet, miszerint egy hang is elég ahhoz, hogy a teljességet érezzük – azt gondoltam, hogy ezt képileg és szerkezetileg is viselni kell. Egy plusz gondolatot tettem hozzá: ez a darab már nem a kereszt alatt álló anyát ábrázolja, hanem a fiatal Máriát az angyali üdvözlet pillanatában. Ekkor játszódik le egyfajta vízióként a későbbi sok szenvedés és fájdalom, amelyek megtapasztalása után is úgy dönt, hogy látva a szenvedést, mégis gyermeket vállal és vállalja a sorsát, mert tudja, hogy sok szépség is lesz abban” – mondja Juronics Tamás.

A Pergolesi-zenére koreografált darab nem csupán Szűz Máriával foglalkozik, hanem minden nővel és anyával, aki a történelem során elvesztette gyermekét. A bibliai történet itt képzőművészeti alkotásokon, festmények kivetülésén jelenik meg, a táncosok pedig erre reflektálva fejezik ki a fájdalom érzését. A zene bizonyos tételeinek könnyedsége lehetővé teszi a párkapcsolat és a gyermekvállalás örömében létező fiatal nők ábrázolását.

szegedcafe.hu
2013.02.22.