A hülyéjében önmagunkra ismerhetünk

Georges Feydeau talán legjobb vígjátéka A hülyéje – a bohózatot színpadra állító Bagó Bertalan szerint figuráiban önmagunkra ismerhetünk. Bemutató: ma 19 órától a kisszínházban.
– Kitűnő vígjáték, ráadásul Hamvai Kornél mai fordításában felerősödnek a nyelvi bravúrok és a helyzetkomikumok. Olyan világba helyeztem a darabot, ami nem történelmi környezet, nem egy múzeum, hanem közelebb áll a mindennapjainkhoz. Olyan embereket próbálunk ábrázolni, akikkel találkozhatunk az utcán. Felismerhetjük bennünk önmagunkat, saját környezetünket, a világot, amelyben élünk. Furcsa iróniája, különleges játéktechnikája van az előadásnak. Ajánlom mindenkinek, mert roppant szórakoztató – mondja Bagó Bertalan, a produkció rendezője, aki a rendszerváltás idején rövid ideig a szegedi társulat színművésze volt, néhány éve pedig a szabadtérin rendezte a Hairt.

A drámai tagozattal most dolgozott először, gyorsan megtalálták a közös hangot. A székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetőjeként büszke saját teátrumára is: több produkciójuk országos hírűvé lett, megtriplázták a nézőszámot.

A társulatban olyan nagyágyúk játszanak, mint Cserhalmi György, Gáspár Sándor, László Zsolt, a fiatal tehetségek közül pedig Radnay Csilla, Makranczi Zalán és a nemrég Soós Imre-díjat kapott Földes Eszter. Egyik népszerű produkciójukat, az Indul a bakterházat a nyáron az újszegedi színpadon is játsszák.

A hülyéjét – amelyet először 1896-ban mutattak be a párizsi Théatre du Palais Royalban – Feydeau egyik legjobban sikerült darabjának tartják. A cselekmény kissé bonyolult: Vatelin (Kárász Zénó), aki rajongva szereti feleségét, Lucienne-t (Gidró Katalin), döbbenten tapasztalja, hogy az egyik barátja, Pontagnac (Rédei Roland) pár napja szerelmesen követi az asszonyt. Kisvártatva kiderül, hogy nem ő az egyetlen udvarló. Rédillon (Poroszlay Kristóf) is szívesen közeledne Lucienne-hez.

Pontagnac nős, miközben továbbra is léha életet él, Rédillon-nak pedig állandó és átmeneti szeretői vannak… A további szerepekben Kéner Gabriellát, Csorba Katát, Pataki Ferencet, Hekler Melindát, Jakab Tamást, Fekete Gizit, Szívós Lászlót, Bánvölgyi Tamást, Göblyös Sárát és Somló Gábort láthatja a publikum

– Szövevényes a sztori, Pontagnac, akit én játszom, nagyon akarja a barátja feleségét. Bármit megtenne Lucienne-ért, ezért nehéz helyzetbe kerül, egyre több problémával szembesül. A téma örökzöld: szerelem, szex, házasság, hűség, hűtlenség, féltékenység – vallja Rédei Roland színművész, akire a következő évadban is számít a színház.

A negyedik szezonjában is jól érzi magát a társulatban. Folyamatosan játszik, olyan feladatokat kap, amelyek mindig újabb kihívást jelentenek, ezért hosszú távon is el tudja itt képzeli a pályáját. Máshol is szívesen kipróbálja magát, például Usztics Mátyás Végzős kezdők című készülő televíziós sorozatában egy fiatal, roma származású, zöldfülű rendőrt játszik.

Délmagyarország
2014.04.04.