Eredeti Macbeth…

… – az ősváltozatot Galgóczy Judit állította színpadra
Galgóczy Judit rendezésében ma 19 órától láthatja a közönség a nagyszínházban Verdi Macbeth című operájának bemutatóját. Az 1847-es „ősváltozat" címszerepét Kelemen Zoltán, Lady Macbethet Nadia Cerchez alakítja Pál Tamás vezényletével.
– Shakespeare-év van, ez is erősítette a választást; a másik ok: Verdi Macbethjének 1847-es ősváltozatát csak 1848-ban játszották Magyarországon, pedig nyersebb, zavarba ejtőbb, mint a feldúsított későbbi változat. Amikor Pál Tamás felhívta rá a figyelmem, megnéztem a kottát, a szövegkönyvet, és érdekes dolgokat fedeztem fel. A miskolci Shakespeare-szériámban drámaként rendeztem már a Macbethet, de azóta óriásit változott a világ. Ráadásul az operának a történeten kívül semmi köze az eredeti darabhoz, amely más korszakban született. Az opera két verziójának pedig azért nincs sok köze egymáshoz, mert 1847 még a forradalmak előtti korszak volt, később már a megtorlások, restaurációk, kiegyezések korszakát élték. A központi hatalom megerősödött, és az I. világháborúig visszaállt egy világrend, amely feudális volt ugyan, de innen nézve hívogatónak tűnik. Verdi fiatalsága, belső indítéka olyan színeket, aspektusokat tett az operába, amitől nem a Shakespeare-dráma duplikátja – hangsúlyozza a produkciót színpadra állító Galgóczy Judit. Az 1990-es években az operatagozat művészeti vezetőjeként a fesztiváldíjas Figaro házasságától a „dzsipes" Carmenen át a La Lupáig emlékezetes előadások sorát létrehozó alkotó régen rendezett már Szegeden, most örömmel dolgozik itt megint.
– Az 1848 előtti kornak és a mostaninak van egy kis áthallása, ha Hongkongra, az ISIS-re és Ukrajnára gondolunk. A világ kezd középkori vonásokat felvenni. Olyan gyorsan változnak a dolgok, hogy ami tegnap még igaz volt, az ma már nem is lehetséges. Shakespeare Macbethjében még van egy király, aki beszél, akiről tudjuk, hogy milyen. Verdinél meg sem szólal a király, talán mert akkoriban nem illett királyokat gyilkolni. Viszont ma is ugyanúgy permanens háború zajlik a világban, ahogyan ebben a darabban is. A szokásos értelmezést a hatalommániás párról érdemes elfelejteni, és inkább arra kell figyelni, hogyan megy előre a történet. Amikor háború van, a racionalitástól az okkultizmusig sokféle ideológia kering egyszerre, akárcsak a mi világunkban. Számomra 21. századi értelemben is modernné teszi ezt az operát, hogy minden hatalmi váltásnak valami indoka van. Nem feltétlenül mindig az ördög akar jönni, hanem valaki, aki valamit nagyon akar; és ha ezt nem tudja megvalósítani, akkor válhat ördöggé. A Macbethben is ezt látjuk. A személyiség ilyen kettéhasadását spaltungnak hívja a pszichológia. Az utóbbi háromszáz év a leghasadtabb személyiségeket produkálta: a múlt századból is mindenki ismer legalább kettőt, de inkább ötöt. Most pedig kis hasadtakkal vagyunk körülvéve. Macbeth ezt a hasadást nem bírja el pszichésen. Amikor az első két jóslat bekövetkezik – király lesz, majd megindul ellene az erdő –, még mindig megállhatna, de nem képes, mert pszichikai lejtőre kerül, muszáj továbbmennie. Aki a hatalmat – akár nem szép eszközökkel is – megpróbálja megragadni, számomra a mai világban kevésbé elítélendő, mint aki alkalmatlan arra, hogy a világjobbító céljait elérje – mondja a rendező, aki szerint Verdi klerikális vonzódása ellenére is alapvetően köztársaságpárti volt, de a nemzetek kialakulásának századában kénytelen volt királypártivá válni.

– Ez a kuszaság a történelemben mintha állandó lenne, ezért mindig az ember, a szerelem és barátság a legfontosabb dolog. Az emberi kapcsolatokat nem szabad szétszakítani.

Vissza a firenzeihez

A Macbeth az 1847-es firenzei ősbemutató után meghódította Itáliát. Az 1865-ös párizsi bemutatóra Verdi átdolgozta, többek között balettzenével bővítette. Az eredeti verzióban Macbeth a színen hal meg, a másodikban viszont haláláról utólag értesülünk. Az új változat nem aratott sikert, évtizedekre eltűnt a színpadokról. Az opera 20. század eleji újrafelfedezéskor az átdolgozott változat vált a repertoár részévé. Szegeden visszatértek az „ősváltozathoz". Macbethet Kelemen Zoltán alakítja, Banquo Kiss András, Lady Macbeth Nadia Cerchez, Macduff László Boldizsár, Malcolm Boncsér Gergely lesz. A produkció díszletét és jelmezeit Juhász Katalin tervezte.

2014.10.03.
Délmagyarország
H.Zs.