Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

Közönségtalálkozó

a Szegedi Nemzeti Színház 2015. január 23-i bemutatójához kapcsolódóan

Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei  –  krónika a harmincéves háborúból dalokkal, két részben

Időpont: 2015. január 14. (szerda) 16:30  óra
Helyszín:  Somogyi-könyvtár, I. emeleti folyóirat olvasó
Résztvevők: Bodolay Géza rendező, Fekete Gizi, Ádám Tamás és Kárász Zénó, az előadás szereplői
Beszélgetőtárs: Gortva Tamás, a Radnóti Miklós Gimnázium tanára

Brecht éppúgy, mint két legnagyobb elődje, Shakespeare és Molière, minden témáját szerezte valahonnan, bár egyszerűbb azt mondani: átírta. Ahogy az elődöknél, a fő kérdés nála is: Hogyan?

A nagy előkép, Schiller Wallenstein-trilógiája még Németországban is körülményesen adható elő, viszont a Bátorság/Kurázsi mamát világszerte játsszák. Fél évszázaddal ezelőtt e művel vált világhírűvé a Berliner Ensemble a Spree partján, és nimbuszát töretlenül őrzi. A markotányosnőt alakító írófeleség: Helene Weigel akkor már igazgatónőként volt pályája csúcsán. A néma Katrint korábban azért írta számára Brecht, mert angol nyelven nem lett volna túl hatásos megszólalnia a háborúzó Amerikában. A néma lány és a markotásnyosnő alakja a körülöttük harcoló/menekülő férfiakkal így válhatott európai drámairodalmunk egyik megkerülhetetlen, emblematikus alapművévé.

A bátorság és a megalkuvás, a túlélés és a lázadás lehetőségeit mutatja fel a rettenetes feudálkapitalista világégés közepén, miközben a humanizmus és az ellenállás nagyszerű és katartikus lehetőségét hirdeti azóta is.

Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi Színház egyik legfontosabb megújítója.