2015. február 15-én 15 és 19 órai kezdettel ismét műsoron!
A Szeged Első Lions Club, a Szent-Györgyi Albert Rotary Club és a Soroptimist Club támogatásával sikerrel mutatták be szombaton Iván Sára Ez történt Bécsben című operettjét pótszékes telt ház előtt a nagyszínházban.
Meghökkentő vállalkozás 2014-ben egy tizenéves lánytól, hogy a Monarchia idején játszódó klasszikus operettet komponál. A szegedi Iván Sára von Haus aus hozza a műfaj ismeretét, szeretetét; édesanyja a színházi énekkar tagjaként az Ez történt Bécsben ősbemutatójának is aktív részese volt. Civilek és a helyi zenés színházi szakma összefogásának eredményeként lett a zeneművészetis vizsgaelőadásból igazi premier. Jóindulat, lelkesedés, kevés pénz, a rendelkezésre álló erőforrások okos felhasználása kellett csak hozzá.
Az ifjú szerző a nagy elődök nyomdokain haladva fülbemászó melódiákat, hatásos dalokat komponált, amelyeket hallgatva Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő operettjei, valamint Nino Rota filmzenéi is felidéződhetnek bennünk. Nem átvételről van szó, csupán hasonló zenei megoldásokról, dallamvezetésről. Keringő, polka, csárdás – egy kicsit minden szerzőé emlékeztet a másikéra. Iván Sára nemcsak a dalokat, hanem a librettót is jegyzi: kedvesen naiv a történet, egyszerűek a dalszövegek, talán egy jó dramaturg sokat tudna segíteni abban, hogy néhány poénnal, sziporkázóbb dialógusokkal, kidolgozottabb karakterekkel gördülékenyebbé, szórakoztatóbbá váljon a darab.
A premier válogatott közönsége így is jól fogadta a produkciót, amit Toronykőy Attila megbízható mesteremberként hatásosan állított színpadra. Többnyire a raktárból dolgoztak. A rendező korábbi operaprodukciók díszletelemeinek felhasználásával ügyesen megoldotta a színpadképet, a profi világítással is megtámogatta a látványt. Varsányi Anna okosan összeválogatta a jelmeztárból a kosztümöket. Nem sütött az előadásról, hogy kényszermegoldásokkal éltek, fillérekből hozták ki.
A 2013-as vizsgaelőadáson még csak egyórányi volt a darab, a mostani ősbemutatóra új dalokkal, jelenetekkel három felvonásosra bővítették. A legnagyobb előrelépés mégis inkább a szereplőgárda „felturbózása".
Kálnay Zsófia már akkor is nagyszerűen énekelte Vera szerepét, mostanra még magabiztosabb primadonnává érett. Az Alfonzként bonviván szerepben színpadra lépő László Boldizsár temperamentumával, szenvedélyes éneklésével magasabb szintre emelte a darabot. Vajda Júlia sok humorral, öniróniával remekül adta a rátarti, céltudatos anyát, akinek csak az számít: jól menjenek férjhez a lányai. Gömöri Krisztián nagy rutinnal, kacagtatóan hozta a lepkegyűjtőként megrekedt, idióta, dadogós Pique szerepét. A dinamikus Fischer Lilian fanyar humorral és francia akcentussal – bár a francia szavakat kissé furcsán ejtve – játszotta Carolint, a Párizsból érkezett szobalányt. Bonjour-kettősüket a színpadra lépő szerző kísérte zongorán a látványos díszletelemként is funkcionáló fekete Bösendorferen. Andrejcsik István laza eleganciával formálta meg Lipótot, Bécs hercegét. A Rudolfként színpadra lépő Bocskai István meggyőzőbben játszott és énekelt, mint legutóbb, a Lehár-operettben, igazi bonviván válhat belőle. Elzaként Nánási Helga is jól adta a naivát. A további fellépők közül Suvada Arankát érdemes kiemelni, aki természetes egyszerűségével Margit, a tenyeres-talpas magyar házvezetőnő szerepében többször is megnevettette a publikumot.
A szegedi szimfonikusok tagjaiból álló közreműködő kamarazenekart az új operett hangszerelésének munkás feladatát is magára vállaló Molnár László vezényelte, akinek kisujjában van a műfaj, a stílus minden csínja-bínja, így dirigensként és zeneszerzőként is oroszlánrésze volt a sikerben. Varga József ötletes koreográfiáját odaadással adta elő a tánckar, amely külön is nagy tapsot kapott.
Hogy mi történt Bécsben? Győzött a szerelem. Szegeden pedig elindítottak egy ígéretes szerzőt, akinek nemcsak énekesként, hanem komponistaként is érdemes lenne tovább képeznie magát.
Délmagyarország
2015.01.05.
H.Zs.