2015. 04.30., Nagyszínház: Csontváry 2015

Kortárs magyar zene – CSONTVÁRY 2015

Mottó
„A koncert azért nagyon jó, mert élő dolog, sőt, az még örömtelibb, ha nemcsak egyszer, hanem másodszorra, vagy még többször eljátsszák a darabot. Ez egy nagyon nagy tanulmány a zeneszerzőnek, az élő előadás borzasztóan fontos. (…) egy előadás a közönség miatt is fontos. Mert ott és akkor mérem le igazán, hogy rendben van-e a darabom.” (Sáry József)

A Magyar Művészeti Akadémia rendezésében koncertsorozat közreműködője lesz a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A hangverseny-sorozat műsorán kortárs magyar zeneszerzők Csontváry inspirációjára készült művei szerepelnek. Az alkotók – Kocsár Miklós, Nógrádi Péter, Tóth Péter, Kovács Zoltán és Dubrovay László – a sorozat minden helyszínén (Budapest, Békéscsaba, Szeged) megtisztelik jelenlétükkel a közönséget, mert élő, eleven produkció létrehozását tervezték, ahol a szerző, előadó és a közönség hármas egysége megvalósulhat.
A zenekar igazgatóját, Lukacsházi Győzőt, valamint karmesterét, Gyüdi Sándort faggattuk a projektet érintő témákban:

– A Csontváry-program lényege, hogy műsora ezúttal napjaink zeneszerzésének színes tablójából válogat. Nem félnek, hogy a közönség részéről nem lesz kereslet rá?
Lukácsházi Győző: A közönség igényli, ha a szerző bepillantást enged a művei mögé. Ezért gondoltuk úgy, hogy ennek a sorozatnak, amit a Magyar Művészeti Akadémia megálmodott, sikere lesz. A zeneszerzők félszeg emberek, átadják a terepet a zenészeknek – vallja az Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas komponista, Sáry László. De ha alkalmat teremtünk rá, megnyílnak a hallgatóságnak. A Csontváry-sorozat mind a négy helyszínén jelen lesznek a program zeneszerzői is, ettől az egyes darabok, a kortárs magyar zeneművek elevenebbé válnak. Mindezt Csontváry-szelleme fogja keretbe. Azért tartjuk fontosnak, hogy a jelen valójában felettébb izgalmas zenéjét időről-időre mi is műsorra tűzzük, mert ugyan mitől oldódna az előítélet, amely szerint a kortárs zene hallgathatatlan, ha mi – előadók – sem teszünk meg minden tőlünk telhetőt a népszerűsítésére? A zenét „a magunk gyönyörűségére csináljuk, mert hiszünk benne" – mondja Ligeti György, s itt a „gyönyörűség” és a „hiszünk” számít. A kortárs zene megismertetése erőfeszítést, fáradtságot és hallatlan elszántságot követel.  Külső támogatás nélkül a vállalt feladat megvalósítása a zenei együttesek számára nagy nehézséget jelent. Szerencsére pályázatok útján járható az út. A mai zeneszerzők is ugyanazokat a hangokat használják, melyeket nagy elődeik, kifejezési eszközeik is ugyanazok, csak a mondanivalójuk más és másféle. Viszont ez a mondanivaló nem idegen a mai hallgató számára. Kétségtelen azonban, hogy a hallgatóság pillanatokon belül megérzi, mely darabok jók és értékesek – ezért nagy felelősség a műsorválasztás, elvégre nem okozhatunk csalódást annak a rétegnek, mely korunk magyar zenéjét szereti, netán „csak” igyekszik befogadni.

– Mennyire fontos feladat a Szegedi Szimfonikus Zenekar számára a kortárs magyar zene tolmácsolása?
Gyüdi Sándor: A Szegedi Szimfonikus Zenekar mindig fontos feladatának tekintette a magyar kortárs zeneművek bemutatását, előadását. A szegedi Vántus István Kortárszenei Napoknak is állandó fellépője maga a zenekar, illetve művészei szólistaként és kamaraegyüttesekben.  A zenekar a művek megszületését is elősegíti: számos jelentős magyar komponista (t. k. Lendvay Kamilló, Madarász Iván, Kocsár Miklós, Vántus István, Huszár Lajos, Tóth Péter) a zenekar – illetve részben a színház – felkérésére írta több művét, de rajtuk kívül is több szerző (t. k. Dobos Kálmán, Joó Ete, Cser Ádám, Grósz Artúr Valentin, Tornyai Gergely, Derecskei András darabjai) ősbemutatói köszönhetők az együttesnek.
A 2013/2014-es évadban zenekarunk Király László és Dobszay-Meskó Ilona zeneszerzőtől, valamint Balogh Sándor zeneszerző-karmestertől rendelt szimfonikus művet. Király László Katyńi Requiem című, Polner Zoltán szegedi költő verseire komponált művének ősbemutatója a katyńi vérengzés 75. évfordulója kapcsán, 2015. május 27-én lesz a Dómban – bízzunk benne, hogy addig befejeződnek ott a munkálatok.
Balogh Sándor zenés meséjét, A kis tigrist pedig 2500 gyerek látta-hallgatta idén februárban.  
Tóth Péter Árgyélus királyfi című meseoperájának keresztmetszetét azzal a szándékkal utaztattuk több helyszínre 2014 tavaszán, hogy mai zeneszerzőink tevékenységét a magunk módján igyekezzünk megismertetni és egyben bizonyítsuk: a magyar kortárs zenének van kevésbé elvont, könnyen feldolgozható, akár gyerekek számára is befogadható rétege is. A művet egyébként teljes színpadi előadásként 2016 elején mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház.
További kezdeményezésünk, hogy Kortárszenei Korzó címen önálló, évenkénti koncertekből álló sorozatot indított zenekarunk, melyben idén – június 12-én – Dobszay-Meskó Ilona és Madarász Iván egy-egy művét adjuk elő.

Forrás: 

http://www.symph-szeged.hu/?q=hu/node/3515