Rózsa és Ibolya: mese a családnak

Arany János népmesei ihletésű versét és több más irodalmi feldolgozást is felhasználva írt Gimesi Dóra Rózsa és Ibolya címmel mesejátékot, amit ma 17 órától mutat be a szegedi társulat Barnák László rendezésében a nagyszínházban.
– A mese sok szempontból fontos műfaj a színházban: nemes értékek hordozója, kalandos, varázslatos történetbe ágyazott igazságok jelennek meg benne, és olyan bölcsességek fogalmazódnak meg játékos módon, amelyekből sok tanulságot levonhatnak a nézők – hangsúlyozza Barnák László színművész, Gimesi Dóra Rózsa és Ibolya című mesejátékának rendezője. – Két dologért hajlandó az ember tűzön-vízen át keresztülgázolni másokon: a szerelemért és a hatalomért. Ezt a mesét is alapvetően ez a két dolog mozgatja. Két szembenálló hatalom, az embervilág és a tündérvilág két fiatal szerelmeséről van szó, akiknek a szerelmét folyamatosan gátolja a Mostoha. Őt a szegedi közönség egyik kedvenc színésznője, Szilágyi Annamária alakítja. Ez a Mostoha bármire képes azért, hogy trónra kerülhessen, bárkin átgázol, akár a gyilkosságra is hajlandó lenne. Rózsának és Ibolyának rengeteg akadályt kell legyőznie, próbatételeken kell keresztülmennie. Végül elérhetik vágyaik beteljesülését, szerelmük ereje által szemünk láttára válnak kamaszokból szinte felnőttekké.
A mese Szegeden szerepel először nagyszínpadon, korábban csak bábelőadásokat készítettek belőle. – Két látványtervezőnk, Molnár Zsuzsa és Varjas Zsófia sokat dolgozott, hogy látványos előadás születhessen. A varázslatokat igyekeztünk a műszaki kollégák segítségével olyan izgalmassá tenni, hogy megmozgassák a gyerekek fantáziáját. De nemcsak nekik szól ez a mese, hanem a gyermeklelkű felnőtteknek is megmutatja, hogy a tisztaság és őszinteség hite és ereje milyen fontos. Igazi családi előadást igyekeztünk létrehozni. Sok olyan problémát is megmutatunk, ami a szülők számára is érdekes lehet. Mit kezdjenek a kamasz gyermekükkel, ha lázad? Hogyan lehet kezelni a konfliktusokat, amikor a két fél már régóta szemben áll? Hogyan képes valaki a hatalom érdekében másokat is rávenni arra, hogy a szolgálatába álljanak? Minderre a felnőtt nézők is rácsodálkozhatnak, miközben szórakozhatnak is, hiszen kacagtató az előadás, teli van bohóctréfákkal – mondja a rendező.

A produkció élő zenével megy. Fábri Géza komponálta a színpadi muzsikát, Csepregi Hajnalka és Szurdi Zsolt lép fel vele. – Nemcsak átkötő zenék, új dalok születtek, hanem sok zenei effekt is amiatt, hogy a tündérvilágban sok a különleges varázslás. Fuvola, lant, cintányér, dob, koboz, tekerő és más népi hangszerek is megjelennek az előadásban. Fontos küldetésnek tartom, hogy olyan gyerekelőadásokat hozzunk létre, amelyek maradandó élményt jelentenek azoknak a kis nézőinknek is, akik első alkalommal járnak a színházban. Azt a magot, amitől a jövő színházbarát nézőivé válhatnak, most kell elültetnünk. Versenyeznünk kell az erős látványvilágú mozifilmekkel, de azt gondolom, hogy a személyesség, az élő játék varázsa a színház javára fordítja a versenyhelyzetet. Két címszereplőnk, Vass Zsuzsanna és Ferencz Csongor Kolozsvárról szerződött társulatunkhoz, Zalán Tibor darabjában, a Szása i Szásában már bizonyítottak. Nagyon szorgalmasak, lendületesen próbálnak, nagy energiákkal énekelnek és táncolnak. A romániai színjátszásban nagyon expresszív produkciók születnek, nekünk is az a célunk, hogy Varga József koreográfussal különleges mozgásvilágú, egyedi stílusú előadást hozzunk létre – fogalmaz Barnák László.

Délmagyarország
2015.11.07.
H.Zs.