Barnák László: Sikerült megőriznünk…

…magunkban a gyermeki világot
Nincs felső korhatár: Rózsa és Ibolya története 5-99 éves korig képes elvarázsolni a színház szerelmeseit. Barnák László színész-rendező szerint a darab játékossága és őszintesége képes kimozdítani a gyerekeket kísérő szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat is a hétköznapok szürkeségéből.

A Szegedi Nemzeti Színház szombaton mutatja be Gimesi Dóra Rózsa és Ibolya című mesejátékát. Arany János, Arany László és Lakatos Menyhért művei alapján készült varázslatos darabot első alkalommal játsszák élőszereplős feldolgozásban a korábbi bábszínházi premierek után. A mesés látványvilágú, mágiával átitatott történet komoly kihívás elé állította az alkotókat, legfőképp Barnák László színész-rendezőt, aki igyekezett az alapvető igazságokat és bölcsességeket megfogalmazó darabot nemcsak a gyereket és a gyermeklelkű felnőttek, hanem az idősebb nézők számára is izgalmassá tenni.

A rendező többször is hangoztatta, nincs felső korhatár: Rózsa és Ibolya története 5-99 éves korig képes elvarázsolni a színház szerelmeseit. “Az gondolom, hogy nekünk felnőtteknek is sokkal több mesét kellene olvasnunk, hogy újra találkozhassunk azzal a hajdani tisztasággal és őszinteséggel, amit akkor éltünk meg, amikor még hittünk ezek igazságában. Ezek erejét újra megtapasztalhatjuk például egy ilyen színpadi játék során, így sokkal könnyebb a katarzist elérni. A tisztaság, az őszinteség, a játékosság képes kimozdítani a gyerekeket kísérő szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat is a hétköznapok szürkeségéből.” Persze nemcsak a nézőtéren ígér felhőtlen a szórakozást a mesejáték, a színészek is lubickolnak szerepeikben. Barnák László szerint a próbákon rendre “átmennek gyerekbe”.
Bohóctréfa, játékosság és tánc – komplex teljesítményt kíván a színészektől a mesejáték. “Az intenzív színpadkép és a jelmezek megkövetelik, hogy ilyen legyen a játékmód, a színészek pedig kihasználják a feladat adta lehetőségeket” – folytatta Barnák László. A gonosz mostoha szerepében brillírozó Szilágyi Annamária, és Rácz Tibor mint a férje, Varjúháj király, címszerepben a szegedi teátrum új társulati tagjai, Vass Zsuzsanna és Ferencz Nándor, valamint a szeleburdi Porozslay Kristóf Nadragulyaként mind átadják magukat a mesének. “Igyekeztünk azokat az igazságokat is megjeleníteni, melyek bele vannak kódolva a történetbe. Gyermekrablásról van szó, sokat foglalkoztunk az identitással is, valamint a szülő-gyermek kapcsolattal. Ugyanakkor borzongató az előadás, hiszen a mostoha egészen a gyilkosságig képes elmenni. Persze a végén minden jól sül el.”

Amikor a rendezők mesedarabhoz nyúlnak, fontos szem előtt tartaniuk, hogy sok gyermeknél az adott előadás határozza meg a színház szeretetét – vallja Barnák László, ezért is tartották fontos feladatuknak az alkotók, hogy a Rózsa és Ibolya bemutatót megelőzően megszólítsák a kicsiket. A Somogyi-könyvtár fiókkönyvtáraiban tett látogatások során bemutatták a gyerekeknek a jelmezterveket, megbeszélték, ki hogyan képzeli el a mesék világát, a jó és gonosz szereplőket, sőt, ízelítőt is kaphattak a meghatározó jelenetekből. “Amikor a gyerekekkel arról beszélgettünk, hogyan képzelik el a mesebeli erdőt, visszaigazolást nyert az, amit a színpadon elképzeltünk. Sikerült megőriznünk magunkban a gyermeki világot.”
A értékeket, bölcsességeket, tapasztalatokat közvetítő történet elmesélésében fontos szerepet játszik a Fábri Géza által írt atmoszférateremtő zene, ami nem csupán aláfestésként, hanem történetvezető fonálként szolgál a darabban. A népzenei betéteket alkalmazó muzsikában a szereplők élethelyzeteikről, érzéseikről vallanak, s ezáltal fontos tanulságokat vonhatnak le a gyerekek az olyan való életet is befolyásoló tényezőkről, mint a szerelem és a hatalomvágy. A rendező úgy véli, a zene plusz karaktert ad az előadásnak, ami által a nézőtéren ülő apróságok és a felnőttek is könnyebben kapcsolatot teremthetnek a karakterekkel. “Nagyon fontos, hogy élettel töltsük meg a figurákat és ne csak kliséket lássunk a színpadon. A mese főhősei akadályokat győznek le, viszontagságokon mennek keresztül, s ezek a győzelmek segítik őket vágyaik beteljesítésében. Meg kell mutatnunk, bár sok nehézséggel szembesülünk életünk során, gyakran nem tudjuk azonnal elérni céljainkat, azonban ha valakitől erőt meríthetünk, eljuthatunk odáig, hogy vágyainkat megvalósítsuk.”

Gaál Bernadett
szegedma.hu
2015.11.06.