Találkozás Kónya Krisztina opera-énekesnővel

– Már nagyon fiatalon,7 éves korában kapcsolatba került a zenével. Akkor még hegedülni tanult. Volt a családjában valaki, akinek a példáját követte?
– Édesanyám színésznő szeretett volna lenni, játszott is amatőr társulatban és nagyon szeretett énekelni, később sajnos nem tudta folytatni tanulmányait. Tőle örökölhettem a színpad iránti vonzalmam. Már óvodás koromban felismerték ezt, így ének-zenei általánosba és zeneiskolába írattak, ahol kezdetnek a hegedűt javasolták.

-A hegedűtől miképpen jutott el az éneklésig?
–Később zongorázni is tanultam és persze a hangszerek mellett folyamatosan énekeltem. Ének tagozatos gimnáziumba jártam, a középiskolai évek alatt kipróbáltam magam a könnyűzene műfajában is. Mikor pályaválasztás előtt álltam, visszatértem a zeneiskolába, hogy magánéneket tanuljak. Ekkor ismertem meg Bátki Fazekas Zoltánt,aki a konzervatóriumi felvételit javasolta.

-Mely tanárai voltak Önre a legnagyobb hatással?
-Ő mindenképp, hisz elindított az úton. A konzervatóriumi évek nagy részét D. Szécsi Edit növendékeként töltöttem el, akinek szintén nagyon hálás vagyok. Mesteremnek Gyimesi Kálmánt tartom, akivel az első öt színházi évem alatt napi szinten dolgoztunk együtt.

-Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, azóta is itt dolgozik. Jelenleg magánénekeseként a társulat egyik legnépszerűbb tagja. Miért pont ez a teátrum? Hogyan alakult itt a karrierje?
-Szegeden végeztem és itt is élek, egyértelmű volt, hogy a szegedi színházba jelentkeztem először. Az énekkarban jutottam álláshoz, de mellette szólista feladatokkal is megbíztak. Amikor már többet léptem színpadra szólistaként, mint a karban, magánénekesi kinevezést kaptam. Úgy is mondhatjuk, hogy „megmásztam a szamárlétrát”.

-Többféle zenei műfajban láthatta Önt az elmúlt évek során a közönség. Melyik áll mégis a legközelebb a szívéhez?
-Felváltva játszom operett primadonna, drámai hősnő illetve vígoperai szerepeket, és mindig épp az aktuális a szívem csücske. Imádom ezt a sokszínűséget, ezért csodás hely a színpad, hisz ott bárki lehetsz! Talán szenvedni egy csöppet jobban szeretek, mint bolondozni, különösen jól érzem magam Verdi és Puccini operáiban.

-A 2016/17-es színházi évad sem múlik el Kónya Krisztina-sikerek nélkül. Wolf-Ferrari Sly című operájában a női főszerepet énekli januárban Szegeden, majd Budapesten az Erkel Színházban.
–A Sly-t már bemutattuk Budapesten, de a szegedi közönség most láthatja először. Ez egy nagyon ritkán játszott tragikus szerelmi történet és ebben a formában ősbemutatóként is tekinthetünk rá, hisz mi a szokásos transzponálások helyett mindenhol eredeti hangnemben játsszuk. Izgalmas zene, látvány és színpadi szituációk,érdemes megnézni!

-A Luxemburg grófja című Lehár-operettben Angéle szerepét alakítja. Együtt játszik a Nemzet Színészével, a 2017 márciusában 80. születésnapját ünneplő Király Leventével is. Milyen érzés vele dolgozni?
–Nagyon örülök, hogy a Luxemburg grófja ismét műsoron van. Levi bácsi fantasztikus! Irigylésre méltó energia, a legmagasabb fokú alázat a színpadon, és óriási szíve van. Nagy megtiszteltetés vele játszani!

-Apropó, Lehár Ferenc! Idén ősszel a ravennai Trilógia Fesztiválon a szerző egy másik művében, A víg özvegyben képviselte kirobbanó sikerrel a szegedi teátrumot. Mesélne az ott szerzett élményeiről?
–Igazán felemelő élmény volt három teltházas estén át játszani az olasz közönségnek, amely szinte együtt lélegzik a színpaddal, nem is beszélve az ovációkról, amivel nem feltétlenül várja meg az előadás végét. De az ünneplés nem ért véget az előadások után, megszólítottak és diszkréten megtapsoltak az utcán, az étteremben és az üzletekben is.

-Néhány éve háromtagúvá bővült a család. A kisfia örökölte a muzikalitását?
–Nagyon szeret énekelni, táncolni, verset, mesét mondani, egyáltalán szerepelni. De érdekes módon a színházba csak csellel lehet becsábítani. Az előadás elbűvöli, de magát az intézményt nem kedveli, valószínűleg azért, mert anya és apa ide „tűnik el” esténként…

-Számtalan feladata mellett tanításra is jut ideje. Hol adja át tudását a jövő tehetségeinek?
–Egykori iskolámban, a hódmezővásárhelyi Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskolában tanítok, első tanárom, Bátki Fazekas Zoltán mellett, aki rendszeresen partnerem is különböző hazai és külföldi színpadokon egyaránt.

– A következő esztendő második hónapjában újabb premier részese lesz a Szegedi Nemzeti Színházban…
–Igen, már megkezdtük a Don Pasquale próbáit, és bizton állíthatom, hogy egy, a hagyományokat tisztelő, roppant felüdítő produkció készül, melyet minden korosztálynak őszintén ajánlhatok. És ezzel a vígoperával még koránt sincs vége az évadnak…

(Pingvin Magazin, 2016. 12.23.)

Kónya Krisztinát legközelebb január 7-án a Luxemburg grófjában, január 11-án pedig a Sly című operában láthatja Szegeden a közönség,