JÖN! JÖN! JÖN! Folynak a Bál a Savoyban próbái! Bemutató: december 15-én!

ÁBRAHÁM PÁL

Az operettműfaj utolsó egyik nagyhercege, Rátonyi Róbert írja Operett című, kitűnő könyvében, hogy a harmincas évek egyik kedvelt írójának, Drégely Gábornak a Kisasszony a férjem című darabját Bécsben és Berlinben is meg akarták zenésíteni. Drégely nem adott rá engedélyt, mert félt attól, hogy a zene felhígítja a cselekményt és megállítja a vígjátéki tempót. Ezek után kért tőle találkozót a New York kávéházban Harmath Imre, az egyik legsikeresebb magyar operett-szövegkönyv-gyáros. Drégely kicsit unottan felkavarta a feketéjét, amikor helyet mutatott Harmathnak az asztalánál.

– Foglaljon helyet, kedves Harmath, de előre kijelentem, hogy hiába jött. Elvből nem engedem, hogy bármelyik darabomból operettet csináljon.

Harmath ekkor előhúzott a zsebéből néhány papírlapot.
– Ez esetben csak egy kis szívességre kérem. Olvassa el ezt a néhány oldalt.
Drégely átfutotta a kéziratot.
– Harmath, maga egy csibész! Maga az engedélyem nélkül megírta a darabomat operettnek, méghozzá remekül! Ki lesz a zeneszerző?
Harmath kicsit félve mondta ki a nevet:
– Ábrahám Pál.
Harmath rámeredt.
– Ismeretlen névvel nem társulok!
– Igaza van… Fiatal muzsikus… Nem fontos, hogy a plakátokon szerzőtársként szerepeljen a neve. Majd úgy írjuk, hogy „zenéjét összeállította”… Örülni fog annak is.

Ki volt ez a szerény fiatalember, aki elvállalta egy operett megkomponálását úgy, hogy a neve nem szerepelhet szerzőként a plakáton? A Zeneakadémiát végzett Ábrahám Pál „nehéz-zenésznek” indult, de megélhetési gondjai arra kényszerítették, hogy elmenjen banktisztviselőnek. Pedig a régi feljegyzések szerint a Zeneakadémiai diplomamunkáját egy olyan vonósnégyes mutatta be, melynek első hegedűse Ormándy Jenő, a Philadelphiai Szimfonikusok majdani világhírű karnagya volt. A banktisztviselőként majd később börtönt is megjárt tőzsdebizományosként működő fiatalember szabadidejében jazz-számokat komponált, frakkban és fehér kesztyűben vezényelte a saját jazz-bandjét. Ez a fehér kesztyűs dirigálás tetszett a közönségnek…
Hát még a Kisasszony a férjem című Drégely vígjátékból született Utolsó Drégely lány című operett!

A darab első zongorás próbája után Drégely maga ragaszkodott ahhoz, hogy Ábrahám neve mégiscsak szerzőtársként szerepeljen a plakátokon. Néhány évvel később az Ábrahám név a plakátok legfőbb helyére került – világszerte. A Szegedi Nemzeti Színházban most műsorra kerülő Bál a Savoyban librettóját és dalszövegeit már a nemzetközi hírnevű szerzőpáros, Alfred Grünwld és Fritz Löhner-Beda írták a számára, a szövegkönyvet és a verseket a nagy tehetségű Heltai Jenő ültette át magyarra. A berlini bemutató meghozta a világhírt Ábrahám Pál számára.

Más kérdés, hogy néhány évvel később a neve Európában megint lekerült a darabjai plakátjáról – mivel Ábrahám zsidó volt. Az üldöztetést és a háborút túlélte ugyan, de egészsége megroppant, jobbára nincstelenül, elfelejtve halt meg egy elmegyógyintézet ápoltjaként… Ha majd Ábrahám muzsikáját ünnepelve zsibbadtra tapsolják a tenyerüket a Szegedi Nemzeti Színház előadásának végén, gondoljanak erre is, tisztelt Hölgyeim és Uraim…