Színházunk művészeinek nyári sikere, dramaturgunk, Varsányi Anna vígjátékában.

Bár a Nyári Színházi Esték sorozatban a városháza mediterrán udvarára tervezték Varsányi Anna vígjátékának ősbemutatóját, az időjárás kiszámíthatatlansága miatt végül az IH Rendezvényközpontba kényszerültek. A helyszínváltozás nem szegte sem a játszók, sem a nézők kedvét: fergeteges színházi este kerekedett. A Szegedi Nemzeti Színház sokoldalú dramaturgjának az Ünnep már nem az első darabja. A rendezői feladatokat is egyre gyakrabban vállaló, népszerű színésznővel, Szilágyi Annamáriával szövetkezve két éve saját produkciós vállalkozást is indítottak, amely olyan sikerrel működik, hogy például Nyikolaj Koljada darabjával, a Topmodellel standing ovation fogadta őket tavaly nyáron, a Jekatyerinburgi Nemzetközi Kortárs Drámafesztiválon.
Az Ünnep ugyan karácsonykor játszódik, mégis igazi szórakoztató, nyáresti darab. A könnyed stílusban, sziporkázó humorral megírt, mai dialógusokon dőlt a közönség a nevetéstől. A komédia végül tragédiába fordul, de a váratlan szomorúság csak a javára válik. Egy budapesti könyvkiadó fiatal szerkesztője, Éva karácsonyra hazautazik szüleihez, akik egy vidéki nagyváros megbecsült polgárai, és alig várják, hogy egyetlen gyermekük végre vőlegénnyel térjen haza. „Engem már az se érdekel, ha kopasz vagy kövér, vagy ha nincs autója” – sóhajtja Éva biológiatanár anyja már csak régi sikereiből élő, író férjének. Az „öregek” civakodásából kiderül, tipikus mai pár, mai problémákkal: alkoholizmus, hűtlenség, verbális agresszió, patologikus egoizmus. Kárász Zénó és Szi-
lágyi Annamária összeszokott párosként pazarul játssza a kiégett írót és a fásult pedagógust, szópárbajukon sokat kacag a közönség. A szülei miatt a családi karácsonyokat agyonstresszelő Évát Csorba Kata hitelesen hozza. Zoltánt, az alibiudvarlónak felkért barátot Rédei Roland alakítja – szerencsére kellő visszafogottsággal, a meleg karaktereknél kínálkozó, olcsó sablonmegoldásokat elkerülve.

Szilágyi Annamáriáék már máskor is bizonyították: nem kell feltétlenül súlyos milliókat költeni egy produkcióra, ha működik a szöveg, jók a színészek, szinte fillérekből is lehet élvezetes előadást csinálni. Ajurvédikus diétával indul az ünnepi családi vacsora, de a vízitormaleves, a kapros köleskrémmel töltött szőlőlevél és a csicseriborsó-golyócskák után „kellékként” végül olyan karácsonyi töltött káposztát tálalnak, amelynek illatától összefut a nyál a nézők szájában.

Forrás: Délmagyarország