Az utolsó üzlet furmányos és összetett: Lukáts Andornak és Kárász Zénónak egy nehéz Závada-szöveggel akadt dolga

Závada Pál még készülő kötetéből készített színpadi művet a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Kossuth-díjas Lukáts Andor rendezésében. Az utolsó üzlet című darabról, amelynek premierjét ma tartják a kisszínházban, a rendező és a nagytőkés bankárt alakító Kárász Zénó mesélt.
A Kossuth-díjas Závada Pál darabja, Az utolsó üzlet 1944-ben játszódik. Egy dúsgazdag, zsidó család története ez, akiknek kétféle menekülési opciójuk van a második világháború végén. A nehézség csupán az, hogy a kilenctagú família nem tud dönteni, hogy a magyar kormány kínálta lehetőséggel éljen, vagy az SS ajánlatát fogadja el.

– Fontos a darab, hiszen az új generációk nem feltétlenül tudnak annyit a második világháborúról. Nem tudják, ki az a Weiss Manfréd. Pedig fontos lenne, így időnként nem árt szóba hozni vagy épp színpadra állítani a történetet. Ezé a családé volt annak idején az ország legnagyobb gyára. Az is a vita részét képezi a családtagok között, hogy kinek adják oda. Kérdés: kiben lehet hinni. Senkiben – mondja Lukáts Andor. – Azonban választani kell a felkínált két lehetőség közül. A saját sorsukat csak úgy tudják befolyásolni, ha megegyeznek. Kiderül, ki az erősebb a családban. Ki tudja elhitetni: neki van igaza, azt kell tenni, amit ő akar.
Kohner Artúr, a nagytőkés bankár inkább a magyar kormány felé húz. Őt Kárász Zénó alakítja. – Esetemben meg van tűzdelve a történet még egy szerelmi szállal, ami egy vergődés a feleséggel. Mert ugye van egy szerető is a képben, aki szintén a család része. Ebben a szerelmi háromszögben működik az én karakterem.

Feleségét, Kohnerné Weiss Helént Szávai Viktória játssza majd, szeretőjét, özvegy Mauthnerné Valériusz Lolát pedig Menczel Andrea. – Arról próbálom meg meggyőzni a családot, hogy a magyar kormány ajánlatát fogadjuk el. Azt sugallom nekik, hogy annak ellenére, hogy államosítanák a gyárunk, azt később visszakapnánk. Velem szemben a család másik vezető egyénisége az SS ajánlatát akarja elfogadni. A családi, közös jelenetekben ez a feszültség okoz konfliktust. Végül a nácik mellett dönt a család, és ahogy történelmileg is beigazolódott: megmenekülnek. Nagyon furmányos és összetett a történet, és ott van az is, hogy a pénzük végett tudtak csak megmenekülni. A sok szegényre más sors várt.

Lukáts Andor elmondta, amikor rendez, nem sürgeti egyből a színpadra a színészeket. Előbb közösen próbálják megérteni a darabot. Miről szól, mi egy-egy szereplőnek a története. Most kicsit másképp zajlott a folyamat, ritkán fordult elő, hogy egyszerre próbált a csapat a főpróbahét előtt. Sokat húztak a szövegből, még az utolsó napokban is.
– Mindkét esetben a szememre hányta az író, hogy kurtább lett a szöveg, de szerintem az előadás majd meggyőzi, hogy ez így jó. Az, hogy húztunk, gördülékenyebbé tette a darabot a végére – magyarázta a rendező.
Bonyolult körmondatokkal tarkított szöveget kaptak kézhez, a rendező is elismerte, komoly teljesítmény, hogy már teljesen töretlenül mondják ezeket a színészek. Kárász Zénó szerint ez élete talán második legnehezebb szövege.

– Abban az időben nagyobb szókinccsel rendelkeztek az emberek, mint manapság. Hiába vagyunk olvasottak, az egy másik szint volt. Utánanézem egyébként, hogy mennyi pénz lenne ma az, amiről a darabban beszélnek. Sok-sok milliárd. És ez csak egy felfoghatatlan szegmense a dolognak – mondja a színész. – Az SS-alezredes egyébként 1995-ben halt meg. Kőgazdagon. Okos volt, mindig több lépéssel előrébb járt.

A család végül a nácik által kínált lehetőséget fogadja el, lepaktálnak az SS-szel, vagyis az alezredessel – Hans Becherrel –, akit Vicei Zsolt alakít. Kísérettel elmennek Bécsig, ahol felszállnak egy vonatra, amivel egy hónapig utazgatnak városok között. Egy hónapig a vagonban élnek, csak néha mehetnek ki. Ezután tudnak csak elrepülni Stuttgartba, majd Barcelonába, majd Lisszabonba. Az, hogy a nej vagy a szerető nyeri meg a bankárt, a ma esti előadásból derül ki.

Forrás: Délmagyarország