Művelni és tanítani egyaránt fontos: Kiváló munkájáért Szeged Kultúrájáért díjban részesült Koczka Ferenc karmester

A Szegedi Nemzeti Színház karmestere, Koczka Ferenc évtizedek óta oktató az SZTE Zeneművészeti Karon, karitatív tevékenysége is jelentős. Tagja a Toledói Baráti Körnek, a tengerentúlon jó kapcsolatokat ápol, most megkapta a Szeged Kultúrájáért díjat.
A Szegedi Nemzeti Színház munkatársa már 1984 óta Koczka Ferenc karmester. Visszaemlékezve azt a korszakot találja a legszebbnek, amikor sok operát vezényelhetett. Mozart, Weber és Puccini műveit hozza fel példának.

– Gyümölcsözőnek mondható karigazgatói korszakom a színházban, örömmel tekintek vissza rá. Akkor 48 főre duzzadt az énekkar létszáma. Tagjaival nemcsak Szegeden, de vidéken is sokszor felléptünk – meséli. Fontos kiemelni, hogy öt évig ügyvezető igazgatóként is tevékenykedett.

Mai napig tagja a Toledói Baráti Körnek. Emiatt juthatott el több alkalommal is a tengerentúlra. Jó kapcsolatokat ápol számos külföldi előadóval. Egykori hallgatóira büszkén emlékszik vissza, hiszen szerte a világban hallani hangjuk. Azt is kiemelte, hogy szerencsére a színház és az egyetem kapcsolata szárnyal.
– Tóth Péter és Gyüdi Sándor jó viszonyt alakított ki. Az SZTE Zeneművészeti Kara, a növendékeink jól tudják kamatoztatni azt, amit az egyetemen tanítottunk nekik. Pál Tamás első karmester „úttörőként” nagyban hozzájárul ehhez. Úgy gondolom, művelni és tanítani egyaránt fontos – hangsúlyozza Koczka Ferenc, aki több tantárgyat oktat párhuzamosan. Korrepetíciót is – ahol a ritmika, az intonáció a legfontosabb, az átélés érzése mellett. Jelenleg egy magyar hallgatón kívül három szorgalmas és ügyes kínai növendéke is van, akiknek angol nyelven tartja az órát. Toronykőy Attilával, a színház rendezőjével is jó viszonyt ápol, mindketten részt vesznek a színpadi gyakorlat oktatásában. Ez a tárgy is rendkívül hasznosnak bizonyul, ami meg is látszik, amikor a diákok bekerülnek a színházba. Erre a két kurzusra épül a szerepgyakorlat, ahol két mellék- és egy főszerepet kell megtanulniuk az óra résztvevőinek.
– Rotary-tag vagyok évek óta. Részt veszek a Gift of Life programban. Áll mögöttünk egy amerikai út is, ahol hangversenyekkel 1,5–2 millió forintot gyűjtöttünk a gyerekeknek. Ha nem is tudunk zenészként mélyen a zsebünkbe nyúlni, akkor előadásokkal igyekszünk jót tenni – meséli a dirigens.

Ha választania kellene egy kedvencet az idei évadból, a Szaffit emelné ki, a színház nagy sikerrel játszott mese-
operettjét. – Johann Strauss zenéje könnyednek tűnik, de nehéz. Hatalmas koncentrációt és figyelmet igényel. Mozarti pontosságot. A könnyedebb színházi műfaj tekintetében Strauss a nagy klasszikus zeneköltő, Mozart megfelelője is lehetne.

Forrás: Délmagyarország