Credo: Juronics Tamás együttese dúlt hitekből táncol katedrálist
A Kossuth-díjas koreográfus – aki a napokban ünnepelte ötvenedik születésnapját – a darab főpróbája előtt elmondta, hogy az előadás nagyon hosszú folyamat eredményeként született, több irányból érkezett impulzusoknak köszönhetően. Ezek között a legfontosabbak az alkotás folyamatában megtalált különleges élmények és a magánéleti, családi hatások voltak.
A társulat művészeti vezetője úgy fogalmazott, az alkotás folyamatában mindig van valami misztikus, egy-egy darab nemcsak saját élményeiből, hanem az emberiség közös tudásából is táplálkozik.
A Credo főszereplője is egy művész, akinek meg kell küzdeni az alkotás folyamatával.
A darab négy generáción keresztül meséli el egy család sorsát. Egy lakáson belül játszódó műben egymást váltva, olykor párhuzamosan jelennek meg a különböző idősíkok: az 1920-as, 40-es és 70-es évek, valamint napjaink világa – mondta a koreográfus.
– Ez egy ön- és Isten-kereső darabnak született. Az elmúlt időben sokat foglalkoztatott a téma, a bennünk lévő, magunkban hordott traumák eredete, amit sokszor nem tudunk kezelni, miközben nagyon is kellene. Ahogyan a családon belül tovább adjuk egymásnak a feldolgozatlan traumákat, úgy egy társadalomban is. Attól félek, hogy mi is tovább adunk valamit a huszadik század szörnyűségeiből, miközben az új generációknak ezt már nem kellene hordozniuk. Sok mindent nem beszéltünk még ki magunkból, és ezek az eltakart, szőnyeg alá söpört dolgok később nagyon könnyen felszakadhatnak – fogalmazott az ötvenedik születésnapjára készült interjúnkban a darabról.
Juronics Tamás a bemutató előtt beszélt arról is, hogy a darabot a népszerű észt zeneszerző, Arvo Pärt Credo című művére komponálta.
A művet ötven éve mutatták be Tallinban, de az előadást nem sokkal később betiltották. Az alkotót a kultúrpolitika a Szovjetunió legveszedelmesebb komponistájává nyilvánította. Arvo Pärtnak 1980-ban el is kellett hagynia hazáját. Nyugat-Európában telepedett le, és a modern egyházzene meghatározó alakjává vált.
Az ő alkotása mellett az előadás nagyobbik részében Sebastian Bach és Frédérich Chopin művei szólnak, valamint egy fiatal magyar zeneszerző, Födő Sándor is írt zenéket és effekteket a darabhoz, így az egész előadás nagyon filmszerűvé vált.
Az erős, szép képi világú darab jelmezeit Bianca Imelda Jeremias, a díszleteket Tóth Kázmér tervezte.
A Credót a pénteki szegedi premiert követően a társulat jövő héten, csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Táncszínház új épületében is bemutatja.
Forrás: www.szeged.hu