Kardot forgat, sárkányon nevetgél Ferencz Nándor, a Világszép nádszálkisasszony kisebb, de annál bátrabb királyfija. Kedvenc meséje A szépség és a szörnyeteg, különösen kedves neki az interaktív színház, aminek itt is teret engednek.
Negyedik évadát tölti a Szegedi Nemzeti Színházban Ferencz Nándor. A Szentivánéji álom és a Valahol Európában után most egy zenés mesejátékban lehet látni. Negyedszer áll itt gyerekek előtt, akik mint tudjuk, a legkritikusabb közönség.
– Nagyon élvezik a kicsik, be-beszólogatnak – mesélte a színész az előadás után. – Kedvesek nekem az ilyen darabok, mivel valamilyen szinten lelkiekben gyerek maradtam.
Eddig mind a négy évadában kifogta a mesejátékot, amit cseppet sem bán. Alakított már királyfit ezelőtt is a Rózsa és Ibolyában, de játszott macskát a Pinokkióban és Csatangot A Félőlényben.
– A gyerekeket nehéz megtéveszteni. Ha egy pillanatra kiesek a ritmusból, ők észreveszik és jelzik is.
Jó és rossz karaktert egyaránt szívesen alakít. A rossznál is szeretik, bár még ha „jó” is a gonosz karaktere, akkor is inkább a jófiúval tart a fiatalabb közönség.
– Szeretem, ha van interakció, ha nem húzódik egy határozott vonal a színpad és a közönség között. Jobb, ha mi, színészek nem zárkózunk el annyira. A mai világban hozzászokott a közönség, hogy két külön világ a nézőtér és a színpad. Én a lenti székeken ülve is élvezem, ha a kollégák felrúgják a hagyományos modellt, mint Kárász Zénó a Szentivánéji álomban. Színészként is szeretek élni az ilyen lehetőségekkel. Dob egyet a darabon, ad egy plusz pikantériát neki.
A Világszép nádszálkisasszonyban a csodaszép leány a Szurokfekete tenger 77. szigetén raboskodik. Mikor Ferencz Nándor paripájával – Poroszlay Kristóffal – keresi, megkérdi a gyerekeket: biztos ez a 77. sziget, mert szerintem csak a 76.
– Az első előadáson mindenki kórusban helyeselt, bólogatott, még a tanító nénik is. Viszont kiszúrtam egy kisfiút középen, aki rám nézett, és hatalmas mosollyal azt mondta, hogy csak a 26. Nyilván lehet ezzel variálni, hogy visszakérdezzek-e. Ez az improvizatív része, ami majd még alakul.
Párja Vas Judit Gigi; az ő egymásra találásukért szurkolnak végig a gyerekek. Nem most először dolgoznak együtt, még egyetemista korukban találkoztak a Kecskeméti Egyetemi Színjátszó Fesztiválon. A színész élvezett vele dolgozni, noha kevés közös jelenetük akad, elvégre a történet inkább Világszépe megtalálásáról és kiszabadításáról szól.
Kisiskolásként is sok darabot látott. Van, amiből csak egy kósza dallam maradt meg: Kizsebelem a zsebeket, én! Másból viszont a történet is, vagyis a Három kismalac meséje.
– Mai viszonylatban az Így neveld a sárkányod című mese is közel került hozzám, de az örök kedvencem A szépség és a szörnyeteg. VHS-kazettán rengeteget néztem. Tetszett a történet felépítése és a zenei része is. Rágtam már a vezetőség fülét, hogy dolgozzuk fel. Nem pályáznék a szörnyeteg szerepére, de Gaston érdekes lehet. Ő nem feltétlenül rossz, már így felnőtt fejjel belegondolva. Csak másként látja a dolgokat.
Forrás: Délmagyarország