Gyüdi Eszter művésznőnek már több operaelőadáson tapsolhatott a szegedi közönség. Operett primadonnaként most lép először színre, a Savoyban. Nánási Helgával felváltva énekli-játssza Madeleine szerepét.
Vele beszélgetünk.
Ön fiatal kora ellenére máris sokoldalú, progresszív művész. Énekel klasszikus operát, játszott alternatív színielőadásokban, zenét komponál… Melyik tevékenység áll legközelebb a szívéhez?
Nagyon nehéz kérdés, sokan tették már fel nekem, és soha nem tudtam egyértelmű választ adni rá. Sokat rágódom rajta. Mindegyiket szeretem, mindegyiket más miatt. Egyelőre nem tudok dönteni, de lehet, hogy nem is akarok. Ezek az elfoglaltságok egész különböző feladatokat állítanak elém, nem beszélve az egészen különböző emberekről, akikkel dolgozom. Így mindig izgalmas a munka. Egyébként az életem egyelőre olyan, mint egy játszótér. Nem vagyok zeneszerző, mégis komponálhatok. Nem vagyok színész, mégis színészkedhetem. És ezeket komolyan is veszem, amennyire lehet. De azért nem nagyon komolyan. Mert na… azt azért mégsem lehet.
Ábrahám Pál jazz-operettjében a primadonna is jazzt énekel?
Szerintem nem. De kétségtelen, hogy van benne valami kis fűszeresség, jazz-íz. Az egyik pillanatban fényesen, könnyed eleganciával szólal meg, a másikban tűzzel, vagánysággal a hangjában. Szeszélyes, mint az április.
A Savoy a házastársi hűség-hűtlenség kérdéskörét tárgyalja a maga könnyed, frivol módján. Megkérdezhetjük, hogy Ön – fiatal házasként – mit gondol erről? Van egyáltalán bármiféle “átjárás” egy művész alakítása és magánélete közt?
Átjárás? Van átjárás, nem tudok kettéválni. Ha akarnék, se tudnék. Sok saját élményemet Madeleine-be rakom. Nagyon sok mindent megtudok magamról a próbákon. Néha meglepődöm, milyen kis gonosz tudok lenni, például… De a csípőmet is ringatnom kell meg a bokámat csavargatnom, ezeket megmutatom otthon is, és rettentő humoros kommentárokat fűzök hozzájuk. Általában nagy sikerem van. Biztosan nagyon nehéz a primadonnák élete. Állandóan figyelni kell rájuk, szórakoztatni kell őket, mindig kell valami feszültséget gerjeszteni. Én nagyon odafigyelek ezekre a dolgokra. Feltétlenül szükségem van rájuk.
A szereposztás szerint az Ön darabbéli férjét Szélpál Szilveszter alakítja, akivel már többször énekeltek együtt, nagy sikerrel. De alighanem megtörténik majd, hogy a “másik” Henry-val, László Boldizsárral is “összekerül” a Savoyban. Milyen érzés két bonvivánnal is próbálni, játszani?
Nagyon jó! És egyre jobb. Szilveszterrel már negyedjére leszünk egy pár. És most nem diliházban, nem elvarázsolt kastélyban, nem cirkuszban, hanem Nizzában, egy év nászút után, kicsattanó boldogságban. Kicsit baljós, nem? Boldizsárral még nem találkoztunk így, vele lehet, hogy fordítva lesz, és a végén a diliházban kötünk ki! Csak vicc volt.
Mit üzen a szegedi közönségnek?
Feltétlenül jöjjenek el a Savoy báljára! Tartogatok egy kis meglepetést.