Második világháborús félhomály – Az utolsó üzlet a döntések darabja

Ha felvet a pénz, nem érzed át a helyzet komolyságát. Sőt, még a lelkiismeret is tovaszáll a milliárdoktól. Egy rövidital, pár cinikus megjegyzés. Ettől sokkal több Az utolsó üzlet, de túl kell látni a családi hacacárén, hogy eljussunk az egyéni vívódásokig.

Hiába vagyunk 1944-ben, egy többé-kevésbé átlagos nagycsaládi kupaktanácsot látunk a Lukáts Andor rendezte darabban. Civódások, szurkálódások, gunyoros megjegyzések és nyílt titkok kavalkádja Az utolsó üzlet. Minden korban aktuális, bár a „ki szül és hányat” dologgal beletaláltak a közepébe. A szerető és a nej közti választás dilemmája is bombabiztos siker, azonban nem mindennap kell választani az SS és a magyar kormány ajánlata között. Sztójay Döme vagy Himmler, Rajczy Bálint vagy Hans Becher, menni vagy maradni? Ez az új Závada Pál-darab, rengeteg politikai utalással, barokkos körmondatokkal és szakszavakkal megtűzdelve, mégis teljesen érthetően, gördülékenyen tolmácsolva, nagyszerű alakításokkal, távolságtartóan. Egyszerű, mégis nagyszerű díszletben, igazi nagyvilági kiskosztümök és lakkcipők közepette. Elvégre akinek van pénze, az stílusosan menti az életét. Igaz, ott lebeg a család felett Damoklész kardja, de egy italra mindig van idő. A hangeffektek egyre növelik a feszültséget, a kísérteties félhomályban pedig szinte epekedik a néző, hogy állapodjanak már meg.

A Weiss Manfréd-örökösök hatalmas gondban vannak. Zsidók, noha néhányuk katolizált. Néhányuk a temérdek pénztől nem látja az erdőt; világháborút. Néhányuk a vagyont félti, néhányuk pedig az életét se. A fő probléma mégis az: zsidók. Ami megmenti őket: a pénz.

Ahhoz, hogy a darabot kellőképp átlássuk, nem árt kibogozni a családi szálakat, hogy kinek merről is fúj a szele. Hárman vannak a Weiss lányok. Egy gyermektelen, de jótét lélek – Judit, vagyis Szilágyi Annamária, aki az egyetlen érző, lelkiismeretes karaktert hozza. Egy kapzsi dáma – Elza, akit Fekete Gizi formált meg, pont annyira kicsinyesre, flegmára, amennyire kellett. Hiába undok, szerethető. Egy megcsalt feleség – Helén; megtörten, mégis erős nőként alakítja Szávai Viktória. A feleséghez egy kissé mulya bankár férj is jár, Artúr – Kárász Zénó. A csomag elengedhetetlen része a szerető is, a „kis özvegy”, Lola, akit naivan, édesdeden Menczel Andrea formál meg. A kis szeretővel annyi a gond, már az akaratosságon kívül, hogy családtag. Ugyanis Elza – még élő fiát Krupp Bence játssza, a társulathoz csatlakozó egyetemi hallgató – megboldogult idősebbik fiának volt a neje. Igaz, a darabban már javában Artúr szalad bájai után. Bár se a szerető, se a nej nem élvezheti ki a bankár kínálta lehetőségeket a végén. Az a két szék közé esik.

Ám csak az egyik szög a koporsóban a pénz. Az igazi dilemma nem az ár, hanem az, hogy kinek a zsebébe vándoroljon, s miért cserébe. Artúrt Rajczy ezredes – az alamuszi Szegezdi Róbert – környékezi meg a magyar kormány nevében, míg sógorát, a lágert is megjárt, egykor befolyásos, felvágott nyelvű iparbárót, Chorin Ferit – Jakab Tamás – Herr Becher, vagyis Vicei Zsolt. Párosuk nem mellesleg zseniális, akárcsak a macska-egér játék. Ki lesz ez erősebb s jobban érvelő a famíliában – ez a kérdés. A hat örökösből egy hoppon marad, egy mérget vesz magához, egy pedig túszként az országban marad a biztonság kedvéért. Így távozik a szűk család fele egy szebb jövőbe, amit már nem részletez a darab. A második világháborús félhomályban pedig kísértetiesen ott lebeg a rejtett célzás: sajnos nem mindenkinek volt annyi pénze, hogy megmeneküljön rókaprémmel a vállán, kiskosztümben, elegánsan.

Forrás: Délmagyarország