˝A halálomat még én is megkönnyezem˝ – Vajda Vince János vitézt is pár perc alatt megtanulja

Zongorázik és gitározik, a Staub a kedvenc dala a Valahol Európában musicalből, ahol egyébként ő Kuksi. Kedvenc tantárgya az ének, és még az is lehet, hogy szolfézstanár lesz, vagy színész. Egy a lényeg: kapcsolódjon a zenéhez.

„Téged most a csillagok várnak” – éneklik majd a Valahol Európában című musical végén a színházban, amikor a kis Kuksi, vagyis az ötödikes Vajda Vince meghal.

Elhangoznak az utolsó szavak is, miközben a gyerekek köréje gyűlnek: Nem szabad félni.

– Ez egy nagyon jó darab. Egyedül az nem tetszik benne, hogy nagyon szomorú. Tényleg megható, de jó benne játszani – mondja a fiatal színészpalánta. – A halálomat még én is megkönnyezem a próbákon.

Komolyan elmagyarázta, hogy ha az egész közönség sírni fog, pár könnycseppet ő is elmorzsolhat büntetlenül, ez ellen senkinek nem volt kifogása a próbák során.

– Lehet, hogy amikor meghajolunk a darab végén, majd kicsit törölgetni fogom a szemem – mondja, majd mosolyogva imitálja a mozdulatot.

Persze sok idő kellett, hogy eljusson addig, hogy ezt a jelenetet próbálhassa Szőcs Artur rendezővel és Bodor Johanna koreográfussal. A meghallgatásra még szeptember elején Juhász Magda Álomhajú című versével készült. Természetesen egy prózai szöveget is vitt.

– Egy elefántcsordáról meséltem egy történetet, amelyben a kicsi nem tud átkelni a folyón, hiszen nem tud úszni. Ezért az anyukája felemelte az agyarával, és segített neki – mesélte Vince. – Emellett még felmondtam Kuksi halálát is.

Azt állítja, nem volt nehéz felkészülni, és a próbákra a szöveget is könnyen megjegyezte. – Szerencsére könnyen tanulok. A János vitézből is nemrég feleltem. Öt versszakot kellett felmondani, és pár perc alatt megtanultam. Könnyen megy a tanulás szerencsére.

A színházban mellesleg egy tanulószobát is kialakítottak a gyerekeknek, hogy ne maradjanak le annyira a teendőikkel. Vince általában reggel az iskolában kezd, ott végigüli az első óráját. A másodikon már csak harminc percet marad, s megy is a színházba, a délelőtti próbára. Utána már csak a délutáni van hátra, és alhat is.

– Nem a legjobb, hogy este 10-kor fekszem és reggel már korán kelnem kell, de nincs baj, mert nagyon jók a próbák, élvezem őket.

Vince azt mondta, a rendező olykor idegeskedik, de rájuk sose mérges. Kedves velük, szeretik, akárcsak Bodor Johannát. Egyébként három éve gitározik, és a nyáron kezdett el zongorázni is.

– Szolfézstanár szeretnék lenni. Vagy énektanár, esetleg felkészítő tanár, de lehet, hogy színész vagy rendező. Talán rendezőasszisztens. Minden érdekel, ami kapcsolódik valahogy a zenéhez – sorolja a listát Vince, s ezek után nem nehéz kitalálni: az ének a kedvenc tantárgya az iskolában. Nem véletlen, hogy tavaly már részt vett a Carmenben, szintén a Szegedi Nemzeti Színházban.

Különös, de nem saját dala a kedvence. – A Staubot szeretem a legjobban. Egy cigiről szól. Ficsúr, Hosszú és Szeplős énekli. El akarják venni egymástól a cigit, Ficsúr és Hosszú eléggé heccelik Szeplőst.

Forrás: Délmagyarország