Az üvegcipő a végletek vígjátéka

Molnár Ferenc gondoskodott róla, hogy a nézők hazafelé is mélázzanak a színpadon látottakon. Az üvegcipő vígjáték, de nem a műfaj klasszikus értelmében. Moliére-hez hasonlóan valódi sorosokat, gyakran saját életéből vett szituációkat dramatizál, az előadás végén komoly kicsengéssel. A Szegedi Nemzeti Színház november 27-én állítja színpadra a fővárosi kispolgári életből merített történetet.

Bagó Bertalan ismét egy szerelmi sokszöggel tér vissza a Tisza-parti színházba. Tavaly Herczeg Ferenc Kék róka című alkotását hozta el a közönségnek, előtte pedig Feydeau A hülyéjét állította színpadra. A Somogyi-könyvtárban tartott szerda esti közönségtalálkozón a rendező sem tudta mással indokolni választását, minthogy minden bizonnyal Szeged váltja ki belőle a témát. Az üvegcipő Molnár Ferenc kevésbé népszerű darabja, legalábbis ami a színpadi feldolgozást illeti, habár az 1920-as évek józsefvárosi Hamupipőkéjét a Petőfi Színház jóvoltából tévéfelvételen is megörökítették. A főbb szerepeket Agárdy Gábor, Domján Edit, Lorán Lenke és Gyenes Magda játszotta.

De ki a darab igazi főszereplője? – merült fel az egyszerűnek tűnő kérdés a közönségtalálkozón. A válasz bizony nehéz, Molnár ugyanis sokaknak kedvezni akart a darabbal, így a felesége mellett további két imádottjának címezte a szerepeket. Adél története például egy az egyben felesége habitusát, a vele való viszonyát tükrözi a színpadon. Bagó Bertalan feldolgozásban Kubik Anna játssza a nyolcadik kerületi panziótulajdonost, aki egy fiatal férfi szerelme és egy megbízható asztalosmester szeretete között őrlődik. Kubik Anna úgy látja, Az üvegcipő története a pokoli szerelem sztorija annak minden fájdalmával és szenvedélyével, melyből Adél nem kerülhet ki győztesként.
Hogy vannak-e egyáltalán valódi szerelmek a nyolcadik kerületi panzióban, azt az alkotók is nehezen fogalmazzák meg. Kárász Zénó azt mondta, már több mint négy hete próbálnak, mégsem sikerült még megfejtenie, hogy az Adél-Sipos vagy az Adél-Császár Pál szerelem mélyről gyökeredzik e. Az asztalosmester iránt szerelemben ég azonban Irma, a 19 szobalány, aki gyermeki rajongással néz fel a férfira. Irmát Gidró Katalin eleveníti meg a színpadon.

A 23 éves csábító, Császár Pál szerepében Rédei Roland tűnik fel, aki Kárász Zénóhoz hasonlóan úgy nyilatkozott, a szereplők szerelmi viszonyai a próbafolyamatok során alakultak át, váltak világosabbá vagy éppen ellenkezőleg, sokkal bonyolultabbá. Császár viszonya a panziótulajdonos hölggyel eleinte csak érdekkapcsolat, mígnem felmerül annak lehetősége, hogy elveszíti Adélt. Ekkor jön rá, valójában mindig is szerette a nőt.

Mint arra Bagó Bertalan is rávilágított, Molnár Ferenc célja nemcsak annyi, hogy a szerelmi sokszögben kialakult keszekuszaság megnevettesse a nőzőket. Éles társadalomrajz elevenedik meg a színpadon mind Adél, mind pedig Irma karakterét tekintve. Előbbi ugyanis egy cselédsorsú fiatal lányból nőtte ki magát panziótulajdonossá uraknak nyújtott ellenszolgáltatásért cserébe, az egyiküktől gyermeke is született. Irma, az árva lány ellenben tisztázatlan családi körülmények közül jött, csak egy-egy mondat, gesztus utal arra, valójában grófi család sarja, aki jobb sorsot érdemelne másik kiszolgálásánál. Akinek ugyancsak külön tragédiát lehetne írni a sorsáról, az nem más mint Roticsné – így látja legalábbis Vajda Júlia, aki az operaszerepek után prózai társulatban is kipróbálja magát.
A színpadi látvány a rendező elmondása szerint a minimalizmusra törekszik. Ahogy ő fogalmazott, mikroszkóp alatt vizsgálta Az üvegcipőben felbukkanó szereplőket, s inkább azok sokszínűségére fektette a hangsúlyt, semmint a díszletre. Szerethető karaktereket, szellemes párbeszédeket és korhű ruhákat ígért a november 27-i bemutatóra.

Az előadás tehát november 27-től tekinthető meg a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában. Főbb szerepekben: Kárász Zénó, Kubik Anna, Gidró Katalin, Vajda Júlia, Rédei Roland, Jakab Tamás, Somló Gábor, Csorba Kata és még sokan mások.

szegedma.hu
2015.11.18.
Gaál Bernadett