Farsangi kalamajka – magyar premier

Pál Tamás vezényletével, Toronykőy Attila rendezésében kettős operapremiert tartanak ma este 7 órától a kisszínházban: Donizetti Moliére nyomán írt egyfelvonásosát, a Farsangi kalamajkát és Marco Tutino A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényből komponált operáját adja elő a társulat.
Donizetti a Farsangi kalamajka avagy A torkos csütörtök című vígoperáját 1829-ben komponálta Domenico Gilardoni szövegkönyvére, amely Moliére Monsieur de Pour-ceaugnac című vígjátéka nyomán született.

– Bár a lexikonok azt írják, hogy Donizetti ekkor még Rossini nyomában bandukolt, valójában tökéletesen tudta már a mesterségét. A humort már ebben az egyfelvonásosban is bölcs derűvel elegyíti. Az ötvenperces operában is találhatunk szép, szerelmes duettet, amely több annál, hogy egyszerűen csak humoros; bámulatosan virtuóz és hallatlanul kacagtató is. Azért választottuk pont ezt a darabot, mert színházunk hagyományaihoz hűen szerettünk volna egy olyan operát műsorra tűzni, amit Magyarországon még sohasem mutattak be – hangsúlyozza a mai kettős operapremier karmestere, Pál Tamás, aki szerint Csákovics Lajos briliáns fordítást készített a Donizetti-darabhoz, így magyar nyelven éneklik.

Világsiker lehet

– Tutino az egyik legnagyszerűbb képviselője annak a modern zenei irányzatnak, amelynek a cégére lehetne Benjamin Britten, aki nem akart mindenáron új rendszert fölépíteni. Azt mondta: itt van előttem az egész zeneművészet, oda nyúlok, ahova akarok, ha van saját mondanivalóm, az úgyis sajátos lesz. Tutino is ilyen: a formálása, az eszközhasználata teljesen egyedi, annak ellenére, hogy nem talált fel új akkordokat, nem csinált új rendszereket. Egyszerre maradt hűséges Márai Sándor szép regényének balladai hangulatához, ugyanakkor merészen változtat is. Olyan dramaturgiai burokba teszi bele ezt a művet, ami az eredeti regényen alapszik, mégis eltér tőle. Hogy mást ne mondjak: az operában a végzetes lövés eldördül. Tutinónál ezt már szinte a szereplők közöttünk járó árnyai mesélik el, ami hatalmas különbség a regényhez képest. Tutino nagyszerűen bánik a különböző idősíkok keverésével, és van egy figurája, aki azonos is, meg nem is a regénybeli Nini alakjával; azzal a cselédlánnyal, aki megmenti a gyermek életét. Itt ez a figura kicsit Moira, a végzet szerepében tűnik fel. Minden jó alkotónak fontos jellemzője az eredetiség, Tutino ebből a szempontból is figyelemre méltó – mondja Pál Tamás, aki úgy véli, Márainak és Tutinónak köszönhetően világszerte sikeres lehet az új opera. – Azt remélem, a játszott kortárs operák közé kerül, ami a mai vérzivataros időkben persze nem azt jelenti, hogy naponta húsz helyen adják elő, inkább azt: műsorra tűzik majd a nagy operaházak is. Ehhez az eredeti regény világsikere mellett Tutino ismertsége is hozzájárulhat.

– Kitűnő a szereposztás, sajátjaink mellett felléptetünk olyan énekeseket is, akik még nem szerepeltek a színházunkban. Hallhatja a közönség a zeneművészeti karról Himmer Veronikát, Doszpod Kristófot, valamint a bemutatónak remek hangján felül a maga 212 centiméterével is különleges színt kölcsönző Dani Dávidot. Az első két előadást én dirigálom, de később vezényli majd a produkciót színházunk új karmestere és korrepetitora, Flórián Gergely is, aki a kolozsvári zeneakadémián szerzett karmesteri diplomát. Fáj a szívünk, hogy bemutatkozását édesapja, Flórián Antal színművész nem érhette meg. A darab tulajdonképpen egy szellemes farce, ami arról szól, hogy a hívatlan kérőt, akit csak a zord édesapa szeret, hogyan próbálják a szerelmes pár barátai kikergetni a lányos házból. A kérő megtudja a terveket, és visszaüt: ő az, aki megtáncoltatja azokat, akik őt akarták megtáncoltatni. Miután a hívatlan kérő vígjátékhoz méltóan bölcs, végül nem áll a szerelmesek útjába, így minden jóra fordul – magyarázza a cselekményt Pál Tamás. A további szerepekben Somogyvári Tímea Zitát (Nina), Cseh Antalt (Zsigmond), Szonda Évát (Kamilla), Kiss Tivadart (Ruszinyák Ernő) és Pataki Bencét (Jóska) hallhatjuk.

Délmagyarország
2014.12.06.