Ágacska: interaktív mese, sok zenével

Szeged – Látványos és szórakoztató mesejátékot mutattak be tegnap délután a Szegedi Nemzeti Színházban, a népes gyerekközönséget ámulatba ejtette Ágacska története, amelyet végigkísér az identitás keresése.
– Ki vagyok én? – erre kérdez rá folyton Csukás István mesejátékának főszereplője, Ágacska. A nagyszínházi premiert nagyon élvezték a gyerekek. Az ötszereplős darab végig interaktív, a színészek a nézőtérről mennek a színpadra, bekopognak a tűzzáró falon, majd kinyílik és feltárul a mesevilág. A nézők szeme láttára válnak a szereplők gombává, virággá, lepkévé. Vihar kerekedik, és a középpontban álló mitikus platánfa ága letörik. Ágacska csetlik-botlik, majd különféle kalandokba keveredik az erdő lakóival, akiknek rossz emlékei vannak az emberekről, mert bántották őket.

Ádám Tamás rendezésében olyan előadást kapnak a gyerekek és a velük érkező felnőttek, amely főleg szórakoztató, de azért mélyebb tartalma is van, amely a végén csúcsosodik ki. „Nem csak az ember birtokolja az életet. Így kerek a világ” – mondja a nagyszakállú varázsló. Ágacska szerepére Cseh Zsuzsát hívta meg a teátrum; törékeny nőként jól alakítja a világban heyét kereső kicsi ágat. Megnevetteti a publikumot a Pösze egeret játszó Borsos Beáta, a Dani nevű kancsal kacsát formáló Barnák László és a szájába akadt horog miatt folyton röhögő Berci béka, vagyis Gömöri Krisztián. Kicsit A Gyűrűk Ura Gandalfjára emlékeztet a platánfa tövében álló játékmester és varázsló, Flórián Antal. Stefanik Sándor főügyelő is kivételesen előlép a kulisszák mögül mint Békakirály.

Mira János díszlete és Varjas Zsófi jelmezei varázslatos látványvilágba foglalják a Kossuth-díjas Csukás István népszerű történetét. Darvas Ferenc zenéje végigkíséri az egész darabot – a számokat a szerzővel együttműködve Szegeden vették fel. A csaknem másfél órás mese tanító szándéka tetten érhető: amit az ember tönkretesz a környezetében, azt meg kell, hogy javítsa.

Délmagyarország
2014.03.01.
Vida-Szűcs Imre