Imádják a gyerekek…

… a szegedi Mátyás meséket
Tavaly november 19. óta fut a Szegedi Nemzeti Színház gyerekeknek szóló előadása, a Mátyás mesék. A darabot iskolások százai látták már, mégis érdemes jobban megvizsgálni a darabot. Vajon a mesejáték mennyire tudja megjeleníteni a rendezői eszközöket, úgy, hogy mégis vérbeli mese marad a történet? Kritika.

A Barnák László rendezésében látható Mátyás mesék remek ötvözete a mesének és a különböző színházi eszközöknek. A rendező képes megteremteni a különleges atmoszférát, ami egy mese befogadásához elengedhetetlen. A csodás elemek megjelenése – beszélő Ló (Hekler Melinda) és Holló (Bánvölgyi Tamás), a jövőbe látás tehetsége- egyáltalán nem alacsonyítja le Mátyás király személyét, hanem éppen ezáltal kerül közelebb a történelmi személy a felnövekedő generációhoz.

Kézzel foghatóvá válik az előadás kapcsán a színház kulturális funkciója, hiszen alapvető értékeket közvetít a néző felé, ezáltal személyiségfejlesztő szerepet is betölt. A gyerekek a jelenetek kapcsán szembesülnek morális kérdésekkel, értékekkel, például igazmondás, szépség, gonoszság, szerelem, hűség, segítőkészség. Beleszőve a történelmi eseményeket, hiteles képet adva az 1458-as királyválasztásról, és Szilágyi Erzsébetről.
A történelmi tények mellett a mese kiválóan bemutatja a XV. században virágzó reneszánsz kultúrát. A darabban felcsendülő dallamok, könyvek szeretete, és a tudás iránti vágy mind ezt a korszakot keltik életre. Erre utal például az olasz tanítómester (Somló Gábor) tanácsai, amelyekkel Mátyást az alaposan megfontolt döntéshozatalokra sarkallja.

A jól felépített dramaturgiának köszönhetően a néző a darab elején jelzést kap arról, hogy mi vár rá az elkövetkező percekben. Somló Gábor a kis társulat vezetőjét megformáló szerepében megfelelő mimikát, gesztust, és hangszínt alkalmazva alakítja ki azt a barátságos légkört, ami a történet elindításához szükséges, mintegy keretet adva az egész előadásnak, s a végén is ő köszön el a nézőtől. Valójában a mese egy fikció köré épül: a gyerekek tanúi lehetnek annak, mi is történne Magyarországon, ha Hunyadi Mátyás nyerné el a koronát 1458-ban. Az egy logikai íven alapuló történetek összességét a kiváló színészi játék tesz gördülékennyé.

Mindössze öt színész játssza az összes, húsznál is több szerepet, amivel a színészi mesterség sokoldalúságát tárja fel a néző előtt. Mátyás király megformálója Rédei Roland. A művész kiválóan képviseli azokat az értékeket, amellyel egy leendő uralkodónak rendelkeznie kell: következetesség, igazságosság, becsületesség, erős, délceg, önzetlenség, bátorság. Hekler Melinda is több karakter megtestesítőjeként tűnik fel a színpadon: a színésznő alakítja például Beatrixot, aki feleségként kitart Mátyás mellett uralkodása nehezebb időszakában is. Bánvölgyi Tamást a Holló szerepében láthatjuk a legtöbbet, ám emellett kiemelésre méltó az a jelenet, amikor az aranyszőrű bárány történetben a juhászt testesíti meg. Nagyszerűen közvetíti a hűséget, a becsületességet, megbánást, mint követendő értéket. Somló Gábor a fentebb említett karakterek mellett kitűnően játssza el Burkus királyt a jelenetben. Jól illeszkedik az előadásba a színitanodás Botka Dóra is.
A gyerekek nemcsak pozitív, hanem negatív értékekkel is szembesülnek, fejlesztve erkölcsi érzéküket. Szájtátva, átéléssel helyezkedtek be a változatos események forgatagába, együtt éltek a darabbal. Összegzésként elmondható, hogy jó megrendezett és előadott darabot láthat az, aki a Mátyás meséket választja.

szegedcafe.hu
2014.01.29.
Mintál Kinga