La Mancha lovagja Keresztes Attila rendezésében

A szélmalomharcainkról is szól Wasserman–Leigh–Darion világsikerű musicalje, a La Mancha lovagja, amelyet Rácz Tibor címszereplésével, Keresztes Attila rendezésében ma 19 órától mutatnak be a Szegedi Nemzeti Színházban.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát irányító fiatal rendező, Keresztes Attila pszichoanalízist igénylő tragédiákkal – a Liliommal, az Édes Annával és a Hedda Gablerrel – aratott nagy szakmai és közönségsikert az elmúlt években a szegedi kisszínházban. Most a nagyszínházban is lehetőséget kapott: Dale Wasserman, Mitch Leigh és Joe Darion – Cervantes regénye, a Don Quijote nyomán írt – világsikerű musicaljét, a La Mancha lovagját állíthatta színpadra. A zenés színművet a hetvenes években játszotta már a szegedi teátrum, majd a kilencvenes évek elején a Dóm téren született belőle emlékezetes produkció. Keresztes Attila úgy fogalmazott: a történetet fontosnak tartja, mert szélmalomharcainkról, egyéni idealizmusunkról, a jobbítás szándékáról szól. Mint mondta, leginkább az izgatja: mindannyiunkban megvan a szándék a szépre, a jóra, arra a moralitásra, amellyel élni tudjuk az életünket.
A színház a színházban történet kettős címszerepét, Cervantest és Don Quijotét a zenés műfajokban is már sokszor bizonyított Rácz Tibor alakítja, aki először ölti magára a Búsképű Lovag páncélját. – A címszereplőnek majdnem végig kell beszélnie az előadást, ráadásul szinte mint a darab rendezője meg is kell rendeznie a börtönben egy színdarabot. Tökéletesen tisztában kell lenni vele, mikor, ki honnan jön; utasítgatni kell Sanchót, hogy mikor, kinek segítsen. Ez egy roppant összetett szerep: a színész rendező, segédrendező, író és címszereplő is egyszerre. Ráadásul van egy csomó dal is, amit el kell tudni szépen énekelni. Őszintén kell hinni, és keresni kell az igazságot. Don Quijote úgy érzi, ha bárkivel igazságtalanság történik, az számára elviselhetetlen. Szerintem az ujjbegyében kell, hogy legyen a mindennapi élet is. Cervantes erősen költői – ugyanakkor ez a költészet meg is nehezítette a szövegtanulást. A mai világban szinte lehetetlen lovagi módon beszélni, a kifordított, jelzőkkel agyontűzdelt szöveget nehéz elmondani – hallgatni viszont fantasztikusan jó. Ez a feladat óriási: szinte két-három főszerep van benne egybegyúrva – fogalmaz Rácz Tibor, aki most dolgozott együtt először Keresztes Attilával. – Tiszteltem, mert a produkcióit megnéztem, és úgy találtam: mindig igazi színházat csinál. Most sem csalódtam benne, mert ebben a musicalben is azt kereste, hogyan lehet színházat csinálni. Általában egyetértettünk, ezért könnyen ment a közös munka.

A szegedi adottságokat kihasználva nem hangfelvételről mennek majd az előadások, hanem Koczka Ferenc és Kardos Gábor dirigálásával a Szegedi Szimfonikus Zenekar játszik – ez frissebbé, izgalmasabbá, élőbbé teheti a produkciót.

Jakab Tamás később áll be

Don Quijote fegyverhordozó hű szolgáját, Sancho Panzát Gömöri Krisztián, Aldonzát (Dulcineát) Szilágyi Annamária kelti életre. A további szerepekben Pálfi Zoltánt, Rédei Rolandot, Somló Gábort, Vajda Júliát, Csorba Katát, Szívós Lászlót, Poroszlay Kristófot, Lazók Mátyást és Bánvölgyi Tamást láthatja a közönség. Információink szerint várhatóan decemberben áll majd be a másik címszereplő, Jakab Tamás, aki a próbaidőszak közepén szenvedett kerékpárbalesetet.

Délmagyarország
2012.11.16.