Zajos siker a Szegedi Nemzeti Színházban
December 2-án került színre a Szegedi Nemzeti Színházban Nepp József és Ternovszky Béla 1986-ban bemutatott rajzfilmjének musical változata, amelyet Szikora Róbertnek és Valla Attilának köszönhetünk.
A ’80-as évek egyik legsikeresebb magyar rajzfilmjének hazai és külföldi sikerén felbuzdulva, úgy gondolták az alkotók, hogy zenés színpadi változatban is megörökítik az utókor számára a kultuszfilmet. A napfény városába nem teljesen ismeretlenként érkezik a darab egyébként – a musicalt eredetileg Iglódi István állította színpadra 2005-ben, akkor a Pécsi Nemzeti Színház adott otthont a produkciónak. A hatalmas siker hatására Iglódi egy évvel később a Pesti Magyar Színházban is megrendezte, s a macska-egérharc fővárosi változata egészen a színész-rendező, 2009-ben bekövetkezett haláláig töretlen népszerűséggel uralta a repertoárt.
A mű az „örök harcról”, a macskák és egerek között zajló háborúról szól, amelyben hol az egerek, hol a macskák állnak a győzelem kapujában, ámde rá kell jönniük, hogy egyikük sem győzhet, a világot csak együtt képesek kézben tartani. A mese főhőse, az egerek „lezüllött James Bond”-ja, Grabowski, aki mióta otthagyta a Céget, azóta bárzongoristaként éli napjait. Ám egy este újra szolgálatba helyezi magát, hiszen meg kell mentenie az egereket és az Elnök lányát, Hollyt. Eközben a macskák vezére, Mr. Tájföl sem tétlenkedik, Grabowski után egy patkány-genszterbandát küld, akiknek feladata, hogy megakadályozzák főhősünket, hogy megszerezze a chipet, az egerek titkos fegyveréhez, a Macskafogóhoz. Ezennel elindul a bolygót átszövő üldözés, amelynek útján találkozunk bimbózó szerelemmel, árulással, hősiességgel és nem várt barátságokkal.
A rajzfilm főbb cselekményelemei a musicalváltozatban, többé-kevésbé átalakítva megtalálhatók: a híres akciójelenetek, a közkedvelt betétdalok, táncbetétek is. Új szereplőt is kapott a musical, Holly karakterével, így egy erős szerelmi szállal gazdagodott a történet. A szereplők jellemei is itt-ott változtak. Például, szinte teljesen átalakul Nick Grabowski figurája, nagyobb figyelmet kap Safranek lányának és kisegerének baráti kapcsolata, Lusta Dick karakterével együtt.
* * *
Grabowskit, a macskák rémét Poroszlay Kristóf alakította. Másfajta kémet láthatunk tolmácsolásában, mint amilyenhez a rajzfilmből már hozzászokhattunk – egy fiatalabbat, esendőbbet. Bevallom, hozzám ez a fajta elgondolás sokkal közelebb állt, jó volt látni visszavonulásának érzelmi hátterét is. Poroszlay remekül tolmácsolta az egérügynök személyiségét, s játéka is igazán megfontolt, gondosan felépített karaktert eredményez. Hangi kvalitásaira sem lehet panasz. Erősségei a bluesos hangzású szólamok, de alapvetően az előadás bő két órája alatt minden szituációban helytállt a művész.
Hírhedt ellensége, Tájföl jelmezét Pataki Ferenc öltötte magára, ki iránt a közönség egyszerre érzett mérhetetlen szimpátiát és ellenszenvet. Szerepértelmezése ugyanannyira befogadható volt a legkisebb gyermekek számára is, mint az idősebb nézőkre. Pataki azon kevesek közé tartozott, kikben az első pillanat kivétel egyáltalán nem jutott eszembe keresni rajzfilmes elődjüket, hiszen oly módon sikerült megragadni figurájuk lényegét, hogy szerepük önálló életre kelt.
A másik ilyen színművész, aki egyben a legmélyebb benyomást is tette rám, Jakab Tamás volt, aki Safraneket, Tájföl jobbkezét keltette életre. Safranek az emlékeimben nem kevésbé gonoszan jelenik meg, mint felettese, a musical azonban némileg átértelmezte a figura személyiségét. Esetünkben Safranek, bár ugyanolyan kétbalkezes és pipogya, mint a filmben, sokkal emberibb (ha úgy tetszik, macskább) tulajdonságokkal ruházták fel a darab szerzői. Igazi apa válik belőle a színpadon, aki feljebbvalóival is képes szembeszállni pusztán azért, hogy imádott lányát megmentse. Jakab, bevallom, óriási hatással volt rám szólódalában, ahogyan otthonról elszökött gyermekéért aggódik.
Holly érdekes szereplője számomra az előadásnak, hiszen a rajzfilmben nem szerepel, itt viszont dramaturgiailag az egerek vezetőjének (azaz a Rácz Tibor által megszemélyesített Elnöknek) lánya, akit Tájfel elrabol, s voltaképpen az egérlány megmentésének kapcsán kerül terítékre a rágcsálók haditanácsán Grabowski neve. Kezdetben nem igazán tudtam a figurát hová tenni, az pedig különösen megzavart, amikor kiderült, hogy az ügynök és Holly gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt. Kovács Lotti bájos játékának köszönhetően azonban szerencsére hamar hozzászoktam e változtatáshoz, igazán szimpatikus jelensége lett az estének.
Lusta Dick az egér-rendőrség egyszemélyes zenekara, vele szeretnék elterelni Grabowskiról a macskák figyelmét, hogy a szuperkém nyugodtan végrehajthassa küldetését. Bőrébe Gömöri Krisztián bújt, aki kitűnő választás volt szerepére. Nem volt annyira butácska, mint rajzolt alteregója, helyette azonban a figura bátorságára erősített rá, humorforrását kiaknázva pedig üde színfoltjává vált az előadásnak.
A rajzfilmnek meghatározó szereplői a négyfős bérgyilkos-csapat, azaz a négy gengszter, a balettpatkányok, hiszen ők az abszolút humorforrás, és nem mellékesen burkolt erotikát is képviselnek. Némi negatívumként tartom számon viszont, hogy mindez a musicalből kimaradt. Jóllehet, Szívós László, Savanyu Gergely, Borsos Beáta és Csorba Kata kihozták lehetőségeikből a legtöbbet, mégis, számomra sokszor hiányoztak a régről megkedvelt poénok. Természetesen megértem, hogy egy gyermekbarát előadás koncepciójába nem illik bele a frivol humor, ám felnőtt fejjel, ismerve az alapművet, több ponton is igényeltem volna.
Akit viszont még mindenképpen szeretnék kiemelni, az a macskák fővezére, Mr. Gatto bundájában feltűnt Szilágyi Annamária. A méltán elismert, s népszerű művésznő férfi kollégáit megszégyenítő módon hozta a ráosztott hófehér kandúr alakját. Bár Szilágyi színpadi jelenléte talán tíz egész percet sem tesz ki, mégis, darabvégi belépőjével egyértelműen az este legnépszerűbb és legemlékezetesebb alakítását tudhatja magáénak.
Az este során a színpadon többek között Lazók Mátyás (Edlington, az áruló egér), Nánási Helga (Cicó, Safranek lánya) vagy Rédei Roland (Maxi Pocak, a denevér) is látható.
* * *
Szikora Róbert és Valla Attila is jelen volt a premieren, és az előadás végén, a tapsrendnél az alkotókkal együtt, a színpadon ünnepelték a szereplőket.A történet egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató, vajon mi a fontosabb a világunk számára: az örök „szélmalom-harc” macskák és egerek között, vagy a békés egymás mellett élés?! Meglátásom szerint főhőseink jól döntöttek … A darab megtekintését szinte minden korosztály számára csak ajánlani tudom, érdekes és izgalmas történet, humorral és komoly érzelmekkel fűszerezve.
vivalamusical.hu
2011.12.11.
Kerettörténet: Krista Adrienn
Szereplők bemutatása: Ilonka Réka