Karácsonyi ének – a nagyszínházban

Örökzöld történet, filmen is népszerű Charles Dickens kisregénye, A Christmas Carol – belőle készült a Karácsonyi ének című zenés, családi mesejáték, amit Tóth Miklós rendezésében ma 19 órakor mutatnak be a Szegedi Nemzeti Színházban.
– Tóth Miklós, az előadás rendezője és Sebestyén Rita dramaturg nem akart ugyanolyan komor hangulatot teremteni, mint ami Dickens eredeti kisregényéből árad, de elkerülhetetlen, hogy a szellemek felbukkanjanak ebben a produkcióban is. Azt igyekszünk megmutatni: hogyan és mitől válhat a rossz emberből jó ember, a szeretet hogyan uralkodik el rajta. Olyan ez a történet, mint a mesék többsége: bár szomorúság is van benne, a végén minden jóra fordul. Én a mogorva, zsugori vénembert, Ebenezer Scrooge-t játszom, ez a figura a könyvben és a filmváltozatban is tetszett. Talán azért, mert kicsit a Twist Olivér gyerekeket lopni tanító Faginjéhez hasonlít, amit korábban nagyon szerettem játszani. Scrooge persze nem használja úgy ki a kicsiket, mint Fagin, ő csak magán spórol – mondja a gyerekelődásokban is mindig odaadással játszó Rácz Tibor, aki énekel is a produkcióban. A darab zenéjét Pap Gábor komponálta, régi, gregoriánszerű vallásos énekeket is felhasználva. Ezek a dalok is segítenek megteremteni az ünnep emelkedett hangulatát.

– Évtizedeken át úgy teltek a karácsonyaim, hogy 25-én és 26-án délelőtt gyerekelőadásban játszottam, délután és este felnőtteknek szóló produkciókban – meséli Rácz Tibor, akit idén karácsonykor is láthatnak a nézők. – Kedves emlékem, hogy amikor kicsi voltam, a színház büféjében tartották a dolgozók gyerekeinek a közös karácsonyi ünnepséget. Fantasztikus hangulata volt, mindenki kapott csokit, szaloncukrot és egy pohár kakaót. Akikkel akkor megismerkedtem, azokkal máig jó találkozni, mert valamikor a nagy színházi közösség részeként egy családba tartoztunk.
– Kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló előadás a Karácsonyi ének, hiszen a tisztesség, a becsület, a szeretet, a többi emberre való odafigyelés és a halál témakörét járja körbe. Egy olyan meseszerű történet, amelynek sok tanulsága van – mondja Barnák László színművész, aki négy szerepet is játszik. – A koncepció szerint mi egy olyan kis társulat vagyunk, akik előadják a zsugori megjavulásának történetét. Ezért szinte mindenki több figurát is játszik, ami színészi szempontból izgalmas feladat, mert hirtelen kell váltanunk az egyes karakterek között. Jövő szerdán az iszapkatasztrófa károsultjainak is eljátsszuk a darabot. Vészterhes időkben, amikor mindig vannak olyan problémák, amelyek miatt emberek mások segítségére szorulnak, a Karácsonyi ének különösen aktuális, mert fölnyitja a szemünket arra: segítenünk kell a bajban. Biztosan más lesz a devecserieknek, kolontáriaknak játszani, mert olyanok ülnek majd a nagyszínház nézőterén, akikkel rokonságot érezhetünk a színpadon.,

Christmas Carol

Charles Dickens 1843-ban írt kisregényét, A Christmas Carolt – amelyből a nagyszínházban látható családi mesejáték született – karácsonyi kísértet-históriának nevezte. A fiatal és szeretetteljes Fred, aki családja körében és barátai közt megtalálta boldogságát, elmond egy mesét a gazdag, de zsugori és szívtelen nagybácsijáról, Ebenezer Scrooge-ról. Az angolszász hitvilág három szelleme jelenik meg egymás után Scrooge szeme előtt karácsony előestéjén: a Múlt Karácsonyok, az Idei Karácsony és a Jövendő Karácsonyok Szelleme. Ők rövid idő alatt végigvezetik a rideg öregurat életútján, és ráébresztik mulasztásaira, de arra is, hogy még semmi sem jóvátehetetlen; életünk utolsó pillanatáig van lehetőségünk jót cselekedni. Scrooge számára sokkoló ez az időutazás, azonban a nézők együtt drukkolhatnak Frednek és a Szellemeknek, hogy jó útra térítsék az öreget, aki igazi, mesebelien boldog karácsony reggelre ébred, és már képes akár életmentő jótettek végrehajtására is.

Délmagyarország
2011.12.18.