Hol a sárgalap, kié a nő? + FOTÓK + VIDEÓ

Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című tragikomédiája mutatkozik be a Kisszínház színpadán január 14-én Ádám Tamás rendezésében.

Az íróval egyetértésben az eddig is rendkívül népszerű darab feldolgozásakor ragaszkodtak a tragikomédiához, hiszen a mű sokkal szélesebb síkokon mozog, mintsem hogy vicces, humoros kabarétréfa legyen – mondta el a rendező az MTI-nek.
A darab egy labdarúgó-mérkőzés előtt, a szünetben és a meccs után a játékvezetői öltözőben játszódik, a történet azonban elsősorban nem a fociról, hanem emberi sorsokról, kapcsolatokról, szerelemről, házasságról, válásról is szól.
Ádám Tamás kifejtette: a kortárs művészek alkotásainak bemutatása könnyebbséget és egyben nehézséget is hordoz magában. Van olyan szerző, aki teljesen szabad kezet ad, de van olyan is, aki jobban ragaszkodik az általa leírtakhoz, ez a valós munkánál nehézségeket okozhat. Az a legszerencsésebb, ha a szerző a próbákon jelen van és az adott helyzetekhez ő maga igazít, ha szükséges. Egressy Zoltánnal ilyen szempontból különleges volt a munka, hiszen előzetesen egyeztették, hogy az eredeti darab szellemiségét megtartva tragikomédiát állítanak színpadra Szegeden, a megvalósítást azonban már a dél-alföldi teátrum szakembereire bízta az alkotó.

Összezárva
Egy ismertetőben így összegzett a szerző a darabról: „Három (két és fél) felvonás: meccs előtt, szünetben, után. Várakozás. Bosszú. Szeretet – ha lehet. Fejfájás. Hová lett a lap? Kié lett a nő? Komédia. Tragédia. Tragikomédia. Vagy amit akartok. Sóska. Sóska. Sóska. Sóska.” A bíró: Pataki Ferenc. A partjelzők: Kárász Zénó és Kedvek Richárd.
„Kimondottan egy háromszereplős darabot szerettem volna írni, ahol össze vannak zárva a figurák” – mesélte portálunknak az 1998-ban íródott darab keletkezési körülményeit Egressy Zoltán. „Kerestem egy olyan közeget, ahol ez jól működhet. Azt gondolom ugyanis, hogy minél kisebb térben, minél kevesebb ember van együtt, annál jobban lehet működtetni az indulatokat, annál könnyebb feszültséget teremteni. Elsőként nem a történet született meg a fejemben, hanem a helyszínt találtam ki” – magyarázta a szerző. Egy játékvezetői öltözőben egy bírót és két partjelzőt látunk, akiknek van egy közös dolguk: le kell vezetni a meccset. Bármi történik, ők onnan nem mehetnek el. Ez volt a drámaíró kiindulópontja. A cselekmény szinte másodlagos fontosságú. Egressy Zoltán elmondta, a focit és általában a sportot egész életében nagyon szerette, de itt most csak ürügyként, közegként használta fel.
„Bármit írok, az emberi természetet próbálom vizsgálni. A viszonyrendszereket pedig mindig a másik emberhez képest lehet megmutatni, ami tulajdonképpen a színház lényege. Egy teátrumban ugyanis különböző figurák akaratai egymásnak feszülnek, és ebből bontakozik ki egy történet. Minél több dolog, érdekellentét fűzi össze a szereplőket, annál érdekesebb a darab” – véli az író.

Egressy Zoltán azt is elárulta, mindeddig még nem látta a szegedi rendezést, a bemutatón viszont ő maga is jelen lesz. Korábban az olvasópróbán részt vett, és mint mondta, a három színész már akkor fantasztikusan ráhangolódott a szövegre, így a szereposztással biztosan nem lesz gond.
Az elmúlt néhány évben egyébként Szegeden két Egressy-darabot is játszottak: 2001-ben a Portugál című színművet láthatta a közönség, 2005-ben pedig a Reviczky ősbemutatójának adott helyet a Tisza-parti város.

Fotók és videó:

http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/01/hol-a-sargalap-kie-a-no-fotok-video.html

szegedma.hu
2011.01.13.