Faust elkárhozása – filmszerű mai opera

Operafronton a Faust elkárhozása sikeres hétvégi bemutatójával tette le a névjegyét a szegedi teátrum két új irányítója, Juronics Tamás művészeti vezető és Gyüdi Sándor főigazgató. Valahogy így érdemes a 21. században operát játszani.

Pénz, paripa, fegyver láthatóan rendelkezésére állt Juronics Tamásnak, hogy a két héttel elhalasztott csatát megnyerje: csapatával sikerre vitte a Faust elkárhozását a Szegedi Nemzeti Színházban. A magyarországi bemutatóként színpadra állított Berlioz-darabhoz az egyik legkreatívabb, legmerészebb díszlettervező, Kentaur álmodott izgalmas, absztrakt teret. A műszaktól szinte emberfeletti teljesítményt kívánó színpadkép központi eleme egy hatalmas, változékony falszerkezet, ami két fémtoronyra erősítve lélegzetelállító forgásokra képes. Olykor megdöntik a teret: hol Faust szobáját látjuk 90 fokos szögben felállítva, hol pedig az Elba zöldellő-virágzó partját. Filmszerűen pergő, izgalmas képekből építkezik a jelképekben is gazdag produkció – mintha klipek füzérét látnánk. Egyetlen percre sem engedik a publikumot unatkozni: hatásos fények, füstök, tágul-szűkül-pulzál a tér – és a néző teljesen elvarázsolódik.

A címszerepet az eddigi előadásokon László Boldizsár alakította, aki néhány hónap alatt avanzsált a társulat tenoristájává. Biztos magasságokkal, fényes hangon, meggyőzően énekelte Faustot, és az ördöggel cimboráló doktor lelki vívódását is érzékeltette. Szerződtetése jó döntésnek bizonyult. A premieren Réti Attila virtuóz Mephistopheles volt: tökéletesen sikerült megmutatnia a figura démoni karakterét. Kelemen Zoltán nem tudta meggyújtani a kezében a lángot, így kimaradt egy pokoli effektus, de parádésan énekelte a szerepet. Két eszményi Marguerite is született: Érsek Dóra átszellemülten énekelve a lány angyali vonásait erősítette, Tóth Judit a thulei király legendáját és az operairodalom talán legszebb mezzo áriáját – D’amour l’ardente flamme – nagy drámai erővel énekelte. Altorjay Tamás megbízható, korrekt Brander volt, Gábor Géza a mérgezett patkány történetét dalolva vérbő kocsmai hangulatot is teremtett.

A szegedi szimfonikusok újra bizonyították: ők az ország egyik legmuzikálisabb operazenekara. A premieren Gyüdi Sándor, a szombati második előadáson pedig Kardos Gábor vezényletével huszáros temperamentummal csendült fel a népszerű Rákóczi-induló, a zenekar mindvégig érzékenyen, sok színnel, karakteresen játszott.

Juronics Tamás Faust-értelmezése – a tudós és az ördög tulajdonképpen egy ember két énje – egy a lehetséges olvasatok közül. Lehet ugyan vitatkozni vele, de az vitathatatlan: ez a Berlioz-produkció ízig-vérig mai, modern, világszínvonalú zenés színház.

Főszerepben az énekkar

Az előadás főszereplője az énekkar is (karigazgató: Kovács Kornélia), amely a szárnyaló húsvéti himnuszt és a többi monumentális, tablószerű kórusszámot is áradó erővel, szépen szólaltatta meg. A kisegítőként fellépő egyetemista fiúk ifjonti hévvel és jókedvvel dalolták a latin nyelvű diáknótát. A tánckar az alvilág királyának segédcsapataként vette ki részét a sikerből, jó rendezői-koreográfusi ötlet a két ember nagyságú marionettfigura mozgatása is.

Délmagyarország

2009.05.12.

Hollósi Zsolt

Májusban újara színpadon:

május 7., 8., 11., 12.