Fodor Zsóka a Faustról

– Barátnőm régi kedves barátja, László Boldizsár – akit csak a Cotton Club Singersben láttam korábban – meghívott bennünket a Faust elkárhozása egyik előadására. Örömmel mentem vissza Szegedre, nagyon tetszett a produkció, el voltam bűvölve a díszlettől, a rendezéstől. A szünetben felmentem az én drága Bodnár Gyurikámhoz; utána összetalálkoztam Juronics Tamással is, aki akkor kezdte a pályáját, amikor én Szegeden játszottam. Mivel az utolsó percben estünk be az előadásra, nem volt időm elolvasni a színlapot, azt sem tudtam, ki rendezte az operát. Amikor Tamás kérdezte, hogy tetszik, elmondtam neki: el vagyok ragadtatva az előadástól, a friss rendezéstől, a díszlettől. Kérdeztem, hogy kinek a munkája, mire Tamás mosolyogva azt felelte: a díszlet és jelmez Kentauré, de a rendezés egy amatőré. Mondtam, hogy az nem létezik, mert teli van jó ötletekkel, láthatóan profi munka. Nem tudtunk tovább beszélgetni, mert kezdődött a második rész. Az előadás végén méltán tomboló siker volt, utána visszamentem a kollégákhoz, hogy gratuláljak Boldizsárnak. Ott volt Juronics Tamás is, akit mint a produkció rendezőjét szólított meg valaki. Mi van? – kérdeztem. Tamás elnevette magát. Mondtam neki, ha tudom, akkor nem dicsérem agyon. Tamás azt mondta: így, hogy nem tudtam, duplán jólesett neki a dicséret – mesélte Fodor Zsóka, a Barátok közt Magdi anyusaként országszerte népszerűvé vált színésznő.