Álarcosbál – a téma örök

Verdi Álarcosbálját Bodolay Géza rendezésében, Pál Tamás és Gyüdi Sándor vezényletével, Kentaur díszletében, jelmezeiben, kettős szereposztásban mutatja be a szegedi operatagozat szombaton és vasárnap 19 órától a nagyszínházban.
Az énekesek és a közönség számára a leghálásabb Verdi-operák egyike a slágerekkel teli Álarcosbál, amelyet több mint két évtizedes szünet után tűzött újra műsorra a Szegedi Nemzeti Színház. Nem a műfaj valamelyik specialistájára bízták a rendezést, hanem a drámai tagozat vezetőjére, Bodolay Gézára, aki „operistaként” sem zöldfülű: 1986-ban, pályakezdőként épp Szegeden állította színpadra Rossini Házassági szerződését, Debrecenben pedig Gounod Faustjával aratott sikert.

– 1998-ban énekeltem először Ameliát egy hollandiai turnén; többek között Hágában és Amszterdamban is felléptünk. Néhány próbával kellett beállnom, ami egészen más, mint egy ilyen alapos próbaidőszak után, amire Szegeden lehetőséget kaptunk. Annak idején a szabadtérin is énekeltem volna, de az utolsó pillanatban megbetegedtem, és le kellett mondanom a fellépéseket. Szerencsére az utóbbi években sorra megkapom azokat a szerepeket, amelyeket korábban ki kellett hagynom
– mondja a szombati premieren Ameliát alakító Farkasréti Mária. – Hihetetlen emberi küzdelem zajlik ebben a darabban. Ameliának alá kell rendelnie az érzelmeit a társadalom és önmaga erkölcsi elvárásainak, pedig nem biztos, hogy mindig az a jó, ha az ember a belső késztetéseit teljesen elfojtja, mert akkor máshol biztosan kitör és visszaüt. Amelia és Riccardo szerelme olyan, amit érdemes volt megkomponálni. Ha az ember életében jön egy ilyen elsöprő szerelem, akkor az erkölcsre hivatkozva nem megélni majdnem akkora bűn, mint feleségként hűtlennek lenni. Teljesen más ezt a szerepet családos anyaként énekelni, mint annak idején független nőként. Megváltoztatott a gyermekem születése, a preferenciáim is mások. Abszolút azonosulni tudok Ameliával, mert a saját életemből is meríthetek.
Farkasréti Mária szerint jó hangulatú és intenzív volt a próbaidőszak. A díszletet és a jelmezeket Kentaur tervezte – modernségük jelzi: korunkban is ugyanazok az alapvető történetek ismétlődnek, mint évszázadokkal ezelőtt. Szerelmi háromszög, család, gyermek, féltékenység, gyilkosság – örök témák, aktuálisak ma is.

Debütálók és visszatérők

Két szereposztással próbálták a produkciót, a szombati premieren Pál Tamás dirigálásával László Boldizsárt (Riccardo), Kelemen Zoltánt (Renato), a debütáló Magyar Szilviát (Ulrica) és Kónya Krisztinát (Oscar) hallhatja a közönség; Ameliát a nagy visszatérő, Farkasréti Mária alakítja. Vasárnap este Gyüdi Sándor főigazgató vezényel, Ameliát és Ulricát két, Szegeden régen hallott művész, Udvarhelyi Boglárka és Erdélyi Erzsébet énekli; Riccardóként Csajághy Szabolcs, Renatóként Geiger Lajos, Oscar szerepében Nánási Helga mutatkozik be.

Délmagyarország
2010.04.17.
Hollósi Zsolt