„Oryási” tapsot kapott…

…az Ory grófja

Nagy tapssal fogadta a közönség Rossini Ory grófját a Kisszínházban szombaton a második szereposztásban is. A könnyed vígoperát számos remek rendezői ötlet tarkította.

Gioacchino Antonio Rossini (1792-1868) az 1828 augusztusában Párizsban bemutatott Ory grófja mellett olyan operákat komponált, mint A sevillai borbély, az Otello vagy a Hamupipőke. Egyébként pedig sokan a vígopera (opera buffa) utolsó nagy képviselőjeként tartják számon – és utolsó vígoperája volt az Ory grófja…
Anger Ferenc rendező portálunknak korábban úgy nyilatkozott: most is, a kor emberéhez, a mai közönségnek is szólniuk kell a vígopera poénjainak – erre törekedtek Kenesey Judittal Eugéne Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson librettójának fordításakor.

Javában dúl a háború a Szentföldön. Ory gróf (a szombati szereposztásban a pécsi Horváth István) azonban a csatamező helyett a hölgyek társaságát és az élvezeteket keresi néhány társával. Remetének öltözve csábítgatja a környék hölgyeit, közvetlen célpontja mégis Adéle de Formoutiers grófnő (Barabás Annamária), aki férje távollététől szenvedve tanácsért fordul a remetéhez, aki ravaszul arra buzdítja, a szerelemben keressen vigaszt. Közben megjelenik Isolier, Ory apródja is, aki – nem ismerve fel urát – meggyónja neki, hogy szerelmes a grófnéba…

ory2 Oryt nevelője (Koczor Kristóf) leplezi le, a grófnő sértődötten visszavonul a kastélyába. Második felvonás, „feminista szín”: a grófnő és társai férfias ruhákban, itallal a kezükben múlatják az időt, jobbra bárzongora, balra dartsozó hölgyek. Zseniális leleményként az – egyébként rendkívül jól koncipiált díszletekben gazdag (díszlettervező: Szendrényi Éva) – színpad „kétszintes”: alul a grófnőt és a hölgyeket látjuk, felül Ory grófot és társait, akik apácaruhába bújva igyekeznek bejutni a kastélyba… A kacagtatóan „bájos” Ory terve bejön, nemsokára „bordallal” ünneplik hamarosan kivívandó győzelmüket. Közben azonban újfent megérkezik Isolier a háború végetértének és a harcoló férfiak hazatértének hírével. Az apród azt is tudni véli, kik is a rejtélyes apácák…

Rossini zenéje több helyen különösen élénk játékosságba csap át sok kifejezetten élvezhető duettel, főként a második felvonásban. Az első felvonás viszont monotonabb, sokszor „beáll” a szín. Részint a darab cselekményéből is következően a valláshoz kapcsolódó elemeket olykor elég esetlenül sikerült használni. A vígoperás könnyedséget jól átérzik a szereplők, a poénok jól kimérten sülnek el.
…
A produkció létrehozásában a színház együttműködő partnere a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

Fotógaléria: 

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/01/%E2%80%9Eoryasi%E2%80%9D-tapsot-kapott-az-ory-grofja/

szegedma.hu

2010.01.24.

Arany Mihály