Magyar jellem, magyar sors…

… – Juronics szemével

Szeged – Egy ártatlan szerelem kibontakozásával kezdődött és a megváltó eljövetelének a víziójával végződött a Homo Hungaricus. Juronics Tamás legújabb műve a magyar sorsot, a magyar jellemet boncolgatja. A megfejtésre váró motívumokkal teletűzdelt darabban a szex, az erőszak és a humor is helyet kapott.
A Homo Hungaricusnak többféle értelmezése lehetséges. Ha valakinek nincs kedve gondolkodni, egy szerelmi történetet lát a színpadon: az elválással, ármánykodással és a boldogságról való lemondással járó szerelem történetét. Egy kicsit továbbgondolva egy magyar falu egy évét kísérhetjük végig az egyfelvonásos műben: a tavaszi párválasztástól az aratóünnepségen és a szüreti mulatságon keresztül a karácsonyig. Még magasabbról nézve az ország történelmi szeleteit láthatjuk. A szombat este bemutatott darabban mindennek több jelentése van.

Juronics Tamás legújabb alkotása a magyar sorsot, a magyar ember jellemét mutatja be. A színpad jobb oldalán végig jelen vannak a statikus szülők, akik a konyhában ülve várják, hogy elteljen felettük az idő. A bálával körbekerített faluban egymás után mesélik a táncosok a történetet.

A koreográfia nem bonyolult, a karakterek jól megkülönböztethetők, a mesének van eleje, közepe, vége. A néptáncelemekkel teletűzdelt balett nekem tetszett, ahogyan az élő zene és az ének is jó választás volt.

A vörös kisgömböc az első jelzés a nézőnek: itt bizony gondolkodni kell. A bálák közé benyomuló, erőszakos hatalom elnyeli, majd kiköpi a magára maradt, segítséget váró szegénylegényt – Czár Gergely plasztikusan mutatta a hatalomra és nőre vágyó, majd a mindkettőt kihasználó figurát.

A mindenkori politikai rendszer segítségével bármilyen erőszakra képes legények a darab végére kiüresedett, depressziós alkoholisták lesznek. Finta Gábornak jól áll a hetyke bajusz, Haller Jánosnak a kalap. Ellenszenves a karakterük, olykor mégis mosolyt csalnak a nézők arcára. A cigánylány (Szarvas Krisztina) viszont lehetne egy kicsit tüzesebb.

A szex természetesen nem maradt el: a romantikus összebújás után minden nőt megerőszakolnak, majd a lakodalomban a cigánylányt is magáévá teszi a főhős. Kétséges, hogy ki az apja a végén megszülető, megváltást ígérő kisdednek: vagy a szerelem, vagy az erőszak nemzette az utódot – nem mindegy, mi lesz a jövő.

Az irónia végig jelen van a darabban. A játékmikulás Jingle bells dallama zárja az előadást. Ezzel a fricskával ad a rendező feloldást a nézőknek, akik hálásan és hangosan nevetnek.

Fotógaléria: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/magyar_jellem_magyar_sors_8211_juronics_szemevel/2129565/

delmagyar.hu
Kovács Krisztina
2009.12.07.