Tömény romantika…

Tömény romantika: szerelem és bosszú

Szeged – Aki szereti a romantikát és közben szeret nevetni is, az nem hagyhatja ki a Királyasszony lovagját – ajánlja Victor Hugo drámáját a produkció kaposvári rendezője, Znamenák István. A Ruy Blas-t Kamarás Iván és Gubík Ági főszereplésével pénteken mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban.
Főpróbahét van, de tegnap délelőtt még félig kész díszletben és jelmezek nélkül próbálták az évad egyik kiemelt produkcióját, a Királyasszony lovagját a nagyszínházban. A ma esti filharmóniai koncert miatt borult a szokásos menetrend: csak szerdán építik fel a teljes díszletet. Olyan környezetet igyekeznek varázsolni, hogy a néző azt gondolhassa: a madridi királyi palotát látja, ahol spanyol grandok járnak-kelnek.

– Victor Hugo drámája elsősorban egy tragikus hősről szól, aki egy bosszúhadjárat eszköze, miközben nem veszi észre maga körül azt a világot, amibe belecsöppen. Azt gondolja: abban a helyzetben, amibe került, végre megoldhatja a 17. századi világbirodalom belpolitikai problémáit. Ebben az értelemben politika is van a darabban, de a fő mégiscsak a szerelem, a gyűlölet és a bosszú. A politikai elitet jellemző mondatok ma is érvényesnek tűnhetnek: úgy látszik a politikusok alapvetően minden korban hasonlóan működnek – mondja a produkciót színpadra állító, Znamenák István színész-rendező, aki Korognai Károly ellenében 2007-ben elnyerte a Kaposvári Csiky Gergely Színház direktori posztját, és Schwajda György kinevezéséig egy évadon át irányította a legendás teátrumot.
– A színészek mindenhol egyformák: jók akarnak lenni. Mindenhol van egy-két egészen káprázatos tehetség, és vannak, akik remekül dolgoznak. Ki játszaná el ma Ruy Blas-t és Neuburgi Máriát, Spanyolország királynéját, ha nem Kamarás Iván és Gubík Ági? Nagyon örülök, hogy sikerült őket megnyerni, fantasztikusan próbálnak együtt, igazi, romantikus párost alkotnak – véli a rendező, aki azt is elárulja: ha színészként önmagára oszthatott volna szerepet, akkor a Megyeri Zoltán által alakított Don Salustiót választotta volna. – Ha fiatalabb lennék, és soványabb harminc kilóval, akkor Don César de Bazant, Horváth Illés figuráját játszanám szívesen. Hozzám nem állnak közel a hősszerelmesek, sokkal izgalmasabb feladat egy érdekes karaktert megformálni. Ruy Blas-nak lenni egy kicsit hálátlan feladat: miközben a nézők szívét meg lehet hódítani, nagyon nehéz úgy megcsinálni, hogy jó legyen és igazi. Aki szereti a romantikát és közben nevetni is szeret, annak nem szabad kihagynia ezt az előadást – ajánlja a készülő produkciót Znamenák István.

Véleményével a színháziak közül is többen egyetértenek. – Régóta hiányzik Szegedről egy ilyen darab. A közönség biztosan értékeli majd a klasszikus, szép jelmezeket, a veretes szöveget. Ráadásul a gyerekeket sem kell káromkodás vagy vulgáris kifejezések miatt otthon hagyni – súgja oda egyikük. A biztonság kedvéért hozzáteszi: a nevét ne írjuk le.

Színpadi és filmsiker

Victor Hugo Ruy Blas című drámáját 1838-ban mutatta be a párizsi Théatre de la Renaissance. Bár a bemutató csak közepes siker volt, később az egyik legnépszerűbb romantikus dráma lett. Legismertebb feldolgozása az 1947-es film Jean Marais és Danielle Darieux főszereplésével.

Délmagyarország
2008.01.27.